Áll. elemi iskolák.
Áll. elemi iskolák.
Osztatlan elemi iskola szerény keretében, Lengyel János tanítónak (jelenleg aradmegyei segéd-tanfelügyelő) vezetése alatt nyilt meg 1876-ban az a szerény állami intézet, mely évről-évre folyton fejlesztetvén, mai napság már a fiumei közoktatás két tekintélyes tényezőjeként, mint a magyar kir. áll. elemi és polgári fiuiskola és m. k. áll. elemi felsőbb leányiskola fontos feladatot teljesít a magyar kikötővárosban.
1876-ban az osztatlan elemi iskolának 33 fiu és 20 leánynövendéke volt. 1896-ban már az áll. elemi és polgári fiuiskolának 639, az áll. elemi és felsőbb leányiskolának pedig 547 növendéke volt, vagyis husz év alatt körülbelül huszszorosra szaporodott a növendékek száma.
Ez örvendetes fejlődés okait szépen vázolja Gross Leopoldina, az állami elemi és felsőbb leányiskola igazgatója. A szerző csak leánykákról szól ugyan, a mit azonban itt mond, nemcsak a leányokra, hanem a fiunövendékekre s a fiuiskola fejlődésére nézve is áll.
Évről-évre szaporodik a városban a magyar hivatalnokok és alkalmazottak serege, magyar bankok közvetítik a kereskedelmet, magyar tanárok, orvosok, kereskedők, kézmüvesek telepednek le. Ezek gyermekei természetes anyagát képezik a magyar iskolának, de nem a túlnyomót. Ezt az olaszajku lakosság gyermekei teszik ki; a szülők évről-évre fokozódó bizalommal keresik fel a magyar iskolát, hogy gyermekeiket hazai szép nyelvünkben neveljük; ők maguk ugyan még nem beszélik ezt, de rokonszenveznek vele szivből, igazán, 117nemcsak hasznossági szempontból. Az olaszajku szülők ezen kitüntető bizalma volt legszilárdabb alapja haladásunknak; ez tette lehetségessé a mai eredményt. Növendékeink ma kizárólag magyar nyelven tanulják a tantárgyakat, kivéve az olasz és idegen nyelveket.
A kormány mindig kiváló pártfogásába vette fiumei iskoláit. Évről évre szaporitotta az osztályok számát, jó tanerőket nevezett ki, szép telket vett számukra. (A leányiskola uj épülete már munkában van, a fiuiskola épitését a legközelebbi jövőben fogják megkezdeni.)
A kormány kimondta, hogy a fiumei állami népoktatási intézetek teljesen tandijmentesek; csakis igy biztositotta iskoláink fejlődését a virágzó és teljesen ingyen városi ellemi és polgári fiu- és leányiskolával szemben. A tantestület munkája Fiuméban kiváló nehézségekkel jár; alapos műveltséget és széles nyelvismereteket tételez föl, mert a tanítónak nem ritkán 3 nyelven kell beszélnie; egy-egy osztályban gyakran van magyar-, olasz-, német-, horvát- és francziaajku növendék. Az alsóbb osztályok túlnépességük miatt igen fárasztók.”
Az iskolák fejlesztése és mai szervezetük létesítése tekintetében legfőbb érdeme dr. Erődi Bélának van, ki 1882–89-ig, mint a fiumei állami főgimnázium igazgatója, a helyettes kir. tanfelügyelői teendőkkel is meg volt bizva. Erődi a megalkotója a polgári fiuskola s a felsőbb leányiskola mai szervezetének.
Dr. Erődi Béla.
Az áll. elemi és polgári fiuiskola jelenleg három iskolából áll:
a) elemi fiuiskola a belvárosban,
b) elemi fiu- és leányiskola Plasse alközségben,
c) polgári fiuiskola a belvárosban.
Az elemi iskola első igazgatója Lengyel János volt, ki a Gönczy-féle ABC mintájára olasz Sillabario-t és Ahn-féle módszerben kis Magyar nyelvtant irt, a mivel jelentékenyen megkönnyítette a tanitók munkáját. Utána Berecz Gyula, jelenleg temesvármegyei másodtanfelügyelő lett az iskola igazgatója. Az ő igazgatósága idejében történt a polgári osztályok szervezése. Legfőbb virágzását az intézet Donáth Imrének, a jelenlegi igazgatónak vezetése alatt érte el.
Donáth igazgatása alatt az elemi iskolába járó növendékek száma annyira felszökött, hogy a belvárosi elemi fiuiskolába nem fogadhatták már be az összes jelentkezőket. Ujabb meg újabb sürgetései folytán tehát Plasse alközségben fiókintézetet állitott fel a kormány, hogy a külső városrészben lakókat elvonja a belvárosi iskolától.
A belvárosi iskola első és második osztályában az 1895/96-iki tanévben párhuzamos osztályokat kellett felállítani; 1896/97-ben azonban már a III. osztály oly népes (82-en vannak), hogy alkalmasint szintén párhuzamos osztályt kell melléje felállítani.
Az intézetet nem annyira a magyar szülők, mint inkább az előkelő fiumei családok gyermekeinek ideözönlése teszi oly látogatottá. A belvárosi elemi és polgári iskola jelenleg a pérrzügyigazgatóság palotájában szorong; az elemi iskolának egyes osztályai azonban évenkint szomszédos bérházakba szorulnak ki. Az anyaintézet eme kibocsátott rajai jelenleg a Fiumarán, ugyanazon helyiségekben vannak, a hol az 1895. év végéig a horvát gimnazium volt.
