Bencés apáczák.
Bencés apáczák.
A történelmi hűség és méltányosság megköveteli, hogy Szent Benedeknek szűzeiről is szóljunk; két és félszázadja már annak, hogy szigoru klauzura mellett, nehéz munka és nagy önmegtagadás közepette szent hivatásuknak áldozzák fel itt is magukat.
1605-ben Brunetti fiumei kereskedő 500 tallért ajánlott fel egy apáczazárda alapitására. A városnak rendkivül tetszett az ajánlat és alig mult el két esztendő, Fiume kérvénye a pápa előtt feküdt. De a kolostor berendezése sok gondot okozott.
Hatalmas lendületet nyert a függő ügy azáltal, hogy 1640-ben Chnesich fiumei polgár tekintélyes vagyonát erre a czélra hagyományozta. A munka most gyorsabb ütemben sietett a befejezés felé. 1660-ban leérkezett a pápai engedély, 1663-ban a királyi jóváhagyás.
A tanács a nőszerzetek közül Szent Benedek zárdaszüzeit választotta és fiumei nők utra keltek, hogy Triesztből 3, Arbéról 1 apáczát hozzanak.
1663. julius 18-án ünnepélyesen bevezették őket uj lakásukba.
A zárda igazgatását az apátnő vezette. Első apátnő volt Bajardi Jusztina, a jelenlegi pedig Rott Alojzia. 1663-tól 1800-ig 19 apátnő volt.
Az apátnőt püspöki biztos jelenlétében, rendesen három évi tartamra választják.
A kolostor bejáratán e felirat olvasható:
Coenobinm Deo Militantium Virginum
Sub Divi Patriarchae Benedicti Instituto
Illmi D. Francisci Knesich
Pia Liberalitate Fundatum
Anno Donimi MDCLXII.
Sub Divi Patriarchae Benedicti Instituto
Illmi D. Francisci Knesich
Pia Liberalitate Fundatum
Anno Donimi MDCLXII.
1777-ben a zárda ingatlanai 32.100 frtot értek; tőkepénz volt 8795 frt.
Akkortájt a magyar kormány ezekre az apáczákra ruházta a nyilvános nőiskolát. Később a kormány eladta a zárda ingatlanait 33.000 forintért; ebből 20.000-et adott a buccarii iskolának, 10,000-et tanügyi czélra Portorénak, 3000 forintot pedig a zárda leányiskolájának nagyobbitására forditott. Ennek fejében a kormány a zárdának 2 állami kötvényt adott (4%), egy 32.100 és egy 22.000 forintost, Mária Terézia segitett rajtuk évi 400 forinttal és II. József évi 50 forinttal. Ezek szerint évi jövödelmük volt 3109 forint. Mária Terézia 4000 frttal járult a zárda és templom kijavitásához.
A franczia háborúk drágává tették a megélhetést; estek a kötvények és a zárda már 1801-ben kénytelen volt a fejedelem bőkezüségéhez fordulni.
1813-ban az osztrák kormány minden egyes apáczának 180 frtnyi évi segélyt rendelt.
1822-ben a város megnagyobbitotta a leányiskolát. Anyagi helyzetük 1829 óta valamivel jobbra fordult.
