Ügyköre.
Ügyköre.
A tengerészeti hatóság, mint a kereskedelemügyi miniszternek tengerészeti ügyekben végrehajtó közege, ellátja a tengerészeti közigazgatás hatáskörébe tartozó összes személyi, tengerészeti, hajózási, kereskedelmi, műszaki, tengerész-szokoktatási, tengeri egészségi, valamint tengeri veszteglési ügyeket, nevezetesen:
1. ellátja a tengerészeti közigazgatást a fennálló törvények, miniszteri rendeletek és szabályok, valamint a jelen szolgálati utasításban megállapított részletes határozatok szem előtt tartása mellett;
2. intézi a tengerészeti hatóság és az alája rendelt hivatalok, intézetek stb. személyi és fegyelmi ügyeit, valamint ellátja azok dologi ügyeit;
3. felügyeletet és ellenőrzést gyakorol az említett hivatalok, intézetek stb. működése felett;
4. ellenőrzi az ügykörét érintő törvényeknek, rendeleteknek és szabályoknak pontos megtartását, figyelemmel kiséri azoknak hatását és eredményeit és a tett tapasztalatokról a kereskedelemügyi miniszternek jelentést tesz;
5. gondoskodik, illetőleg javaslatot tesz a hazai tengerészet, a tengeri kereskedelem és forgalom előmozdítására szolgáló intézményekről és intézkedésekről. E végből megfigyelni tartozik egy felől az ország tengerészeti, tengeri hajózási, kereskedelmi, halászati, hajóépítési és hajóbiztosítási viszonyait, másfelől a külállamoknak hasonló viszonyait és azoknak hatását hazai viszonyaink alakulására és fejlődésére. Különös figyelmet fordít az ezen ügyek terén előforduló fontosabb jelenségekre és új gyakorlati találmányokra, valamint a tengerészeti törvényhozásokra;
6. figyelemmel kiséri a vasúti és tengeri fuvardíjak alakulásait, a vámrendszer vagy egyes vámdíjtételek hatását, valamint a nemzetközi vám-, kereskedelmi, hajózási és konzuli szerződéseket;
7. szabályozza a magyar korona országainak tengerpartja mentén üzött bel- és külföldi hajózást, és arra felügyel, kivéve a hadi tengerészet ügyeit;
8. felügyeletet gyakorol a magyar tengeri vitorla- és gőzhajózás, különösen pedig az állami segélyezésben részesülő tengeri hajózási vállalatok működése felett, melyeknek szerződésszerű szolgálatát ellenőrzi, javaslatokat tesz új rendes gőzhajózási járatok berendezése és meglévők esetleges módosítása iránt;
9. gondoskodik a tengeri hajózás és forgalom érdekében szükséges építkezések, és berendezések, úgy mint a kikötőmedenczék, mólók, hullámgátak, rakodópartok, kikötőhelyek, dokkok, hajógyárak, kikötői tárházak, szabad rakodóterületek, utak és vágányok, fénytornyok, horgonyjelek, úszóművek, emelőgépek, hidraulikus felhuzógépek, egészségügyi- és veszteglési és a tengerészeti szolgálatra rendelt egyéb épületek stb. s azok berendezésének és világításának fentartásáról s ezen művek czélszerű kihasználásáról és kezeléséről, indokolt javaslatot tesz a szükséges építkezések és berendezések létesítésére s a kereskedelemügyi miniszternek erre vonatkozó rendeleteit végrehajtja;
10. intézi a közös fénytornyok ügyeit;
11. gondoskodik a saját, valamint az alantas hivatalai kezelése alatt álló úszóművek fentartásáról, kezeléséről és kellő használatáról;
12. intézi a fiumei kőolaj- és szabad kikötő (punto franco) különleges ügyeit;
13. közreműködik a kincstár tulajdonát képező épületek és területek iránt felmerülő jogi kérdések, mint pl. a határszabályozások, telekkönyvi bekebelezések, átiratások stb. elintézésében;
14. a tengerészeti szakoktatás felett felügyeletet gyakorol;
15. ellátja a kereskedelmi tengerészetben létező összes rangfokozatok és minősítések elnyerésére előirt vizsgálatokra és képesítésekre vonatkozó ügyeket és ezen rangfokozatok adományozasát, a mennyiben ez hatáskörébe tartozik;
32516. nyilvántartja a magyar kereskedelmi tengerészet személyzetét és tárgyalja a tengerészek szolgálati könyveire vonatkozó, továbbá az inséges, szökött vagy külföldön elhalt tengerészek ügyeit;
17. felügyel a tengeri hajóépítészetre, figyelemmel kiséri az annak fejlesztésére szolgáló eszközöket és előmozdítja a képzett hajóépítő mesterek alkalmazását;
18. a tengeri hajók köbözését az erre vonatkozó szabályok értelmében foganatosíttatja;
19. a hosszújáratu és a nagyparthajózású hajók, továbbá a yachtok lajstromait vezeti és ezek lajstromozási okmányait kiállítja, valamint a kisparthajózási hajók lajstromozása fölött felügyeletet gyakorol;
20. ellenőrzi és szükség szerint megvizsgálja a tengeri hajók szerkezetét és minőségét, szabályszerü felszerelését és legénységgel való ellátását, valamint a hajógépeket és kazánokat;
21. ellátja a hajónaplókra és a hajókalauzolásra vonatkozó ügyeket;
22. intézi a kikötői és konzuli hajóilletékekre vonatkozó ügyeket;
23. intézi a tengerészeti segélyalapok ügyeit;
24. felügyel a tengeri halászatra, haltenyésztésre és halkereskedésre s azok fejlesztéséről gondoskodik;
25. ellátja a tengeri egészségi és veszteglési ügyeket. – Ide tartozik nevezetesen:
A martinschizzai vesztegintézet ügyeinek intézése és mindazon intézmények létesítése és fejlesztése iránti gondoskodás, melyek a tengeri egészségügyi és veszteglési szolgálat előmozdítására szolgálnak.
Hajnal Antal. Fest Kálmán. Nyirő Gábor.
A tengeri egészségügyre, veszteglésre és állategészségügyre vonatkozó törvények, rendeletek és szabályok végrehajtását szemmel tartja és azoknak kétes esetekben való alkalmazása felett a fennálló törvények és szabályok értelmében határoz.
Sürgős szükség esetében elrendeli az elővigyázati rendszabályokat vagy a veszteglést az oly vidékekről érkező hajók ellen, hol ragályos betegség ütött ki és megállapitja a veszteglési határidőt és egyéb veszteglési intézkedéseket, a fennálló törvények és szabályok figyelembentartásával. Ebbeli intézkedéseiben szükség szerint trieszti a cs. kir. tengerészeti hatósággal és a politikai hatóságokkal egyetértőleg jár el.
Egyébként pedig a kereskedelemügyi miniszter utasitásai alapján végrehajtja azon intézkedéseket, melyeknek czélja a vészes vidékekről érkező hajók, személyeknek, állatoknak és termékeknek a magyar korona országainak kikötőibe való behozatalának korlátozása vagy egészen betiltása.
326A tengeregészségügyi szabályzatban foglalt elvi határozatok alapján szükség esetén az alantas hatóságok meghallgatása után dönt a magán felek által azon egészségügyi eljárás ellen emelt panaszok felett, melyeket az alatta álló közegek a hajókra, személyekre és árukra alkalmaztak; másodfolyamodásulag határoz a tengeregészségügyi szabályok ellen elkövetett oly kihágások felett, a melyekre nézve a révhivatatalok elsőfolyamodásulag határoztak és meginditja az illetékes biróságnál az eljárást a tengeregészségügyi szabályok elleni oly cselekményekre nézve, melyek büntettet, vétséget vagy kihágást képeznek.
Gondoskodik a tengeri egészségi és veszteglésügy terén észlelt hiányok megszüntetéséről, a fennálló és czélszerütleneknek mutatkozó szabályzatok és intézkedések javitásáról vagy módositásáról ugy saját hatáskörében, mint a megfelelő javaslatok előterjesztése által;
26. elintézi a hajótulajdonosok, hajóvezetők és tengerészek között a tengeri utak alkalmával felmerülő viszálykodásokra és az emlitett egyének kötelezettségeire és kölcsönös igényeire, ugyszintén a hajókárokra és hajótörésekre vonatkozó ügyeket, a mennyiben azok a tengerészeti törvényeken alapulnak és az illető esetekben döntés nincs a biróság illetékességének fentartva; továbbá intézi a hajótörések, valamint a magyar honpolgárok hazaszállítása alkalmával felmerülő költségek megállapítására, felosztására, behajtására és elszámolására vonatkozó ügyeket;
27. a tengeri hajózás gyakorlására, továbbá a hajósoknak, mint olyanoknak jogaira és kötelességeire vonatkozó törvények rendeletek és révrendőrségi szabályok alkalmazásáról gondoskodik és másodfolyamodásulag határoz ezen törvények, szabályok és rendeletek megszegése eseteiben, a mennyiben az elkövetett vétségek nem foglalják magukban a törvény oly áthágását, mely a biróságok illetékessége alá tartozik;
28. elkészíti a magyar korona országai tengerpartjának általános és részletes tengerészeti térképeit, azokat időnként helyesbíti, általában ellátja a hidrografiai ügyeket, különös figyelemmel a magyar korona országainak tengerpartjára;
29. közreműködik a szakmáját érintő kiállitási ügyekben;
30. szakszerüen feldolgozza az összes tengeri személy-, hajó- és áruforgalomra vonatkozó statisztikai anyagot és a tengerészeti hatóság hivatalos közlönyének, a magyar tengerészeti évkönyvnek és az egyéb hivatalos jellegü tengerészeti közleményeknek szerkesztéséről gondoskodik;
31. kezeli a tengerészeti hatóság könyvtárát és múzeumát;
32. javaslatokat tesz a kereskedelemügyi miniszterhez elismerések nyilvánitása, továbbá jutalmak, legfelsőbb kitüntetések stb. adományozása tekintetében a hajótulajdonosok, tengerészek és a tengerészet körében foglalkozó más egyének oly kitünő és különösen figyelemreméltó cselekedetei esetében, melyekkel a hazai kereskedelmi tengerészet és tengeri forgalom körül érdemeket szereztek; úgyszintén vezeti a tárgyalásokat az érdemesült hajókapitányok számára adományozandó díszlobogó iránt;
33. hivatva van új osztrák-magyar tengeri konzuli hivatalok felállítása, betöltése és megszüntetése, azok szervezése, ügykezelése és személyzete tekintetében, továbbá a magyar korona országainak tengeri kikötőiben szervezendő külföldi hivatalok felállítása és az illető konzulok kinevezése iránt javaslatokat, illetőleg véleményes jelentéseket tenni;
34. évenkint részletesen indokolt javaslatot tesz a kereskedelemügyi miniszteri tárczának a tengerészeti hatóság ügykörére vonatkozó költségelőirányzatára nézve és elkésziti az állami zárszámadásnak a hatóság ügykörébe tartozó részét, valamint annak indokolását;
35. ellátja a tengerészeti közigazgatás körében előforduló összes műszaki ügyeket, különösen a kikötői épitkezések, berendezések és munkálatok körüli műszaki teendőket. Nevezetesen elkésziti az azokra vonatkozó terveket, ellenőrzi és vezeti a munkálatok végrehajtását, foganatositja a hatáskörébe tartozó felülvizsgálatokat, a használatnak átadott művek, berendezések és felszerelések felett a műszaki felügyeletet gyakorolja s gondoskodik azoknak fenntartásáról és javításáról;
36. végzi mindazon állami épitkezési ügyeket, melyek a Fiume területén 327létező állami hivataloknál (a m. kir. államvasutak fiumei műszaki ügyei kivételével) előfordulnak;
37. kezeli a szentpéter-fiumei állami utnak Fiume területén átvonuló szakaszát és a Fiumárán levő közuti hidat.
A tengerészeti hatóságnak elnöke a fiumei és magyar-horvát tengerparti kormányzó, a ki ezen minőségében a tengerészeti hatóságnak összes ügyeit vezeti.
Az elnökhelyettes (miniszteri tanácsos), azonkivül, hogy az ügykörébe utalt teendőket végzi, az elnököt távollétében vagy akadályoztatása esetén helyettesíti. Az elnökhelyettest ő felsége nevezi ki.
A tengerészeti hatóság három ügyosztályból áll; még pedig: a közigazgatási, a tengerészeti és a műszaki ügyosztályból, mely utóbbi két alosztályra oszlik. Ez ügyosztályok mellett van számvevőség és segédhivatal.
A hatóság elnökhelyettese és vezetője Fest Kálmán min. oszt. tanácsos.
Fest Kálmán – Szepesmegye volt alispánjának és a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. miniszterium első államtitkárának, Fest Imrének fia – született Iglón, Szepesmegyében, 1848-ban. A középiskolákat Iglón, Debreczenben és Kézsmárkon, jogi tanulmányait a budapesti és bécsi egyetemeken végezte. Államtszolgálatba 1871-ben lépett, midőn is az akkori fiumei kormányzó, gróf Zichy József a m. k. tengerészeti hatósághoz fogalmazó gyakornokká nevezte ki. 1872-ben miniszteri fogalmazói minőségben a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. k. miniszteriumhoz helyezték át, hol a vám- és tengerészeti osztályba osztatott be. 1878-ban Festet ismét a tengerészeti hatósághoz tették át miniszteri titkárnak. 1880-ban előadó lett s mint ilyen a közigazgatási osztály főnöke kivált a fiumei forgalom előmozditása és a tengeri jogi kodifikáczió körül igen buzgó tevékenységet fejtett ki. Baross kereskedelemügyi miniszter alatt a min. osztálytanácsosi czimmel és jelleggel felruháztatván, a tengerészeti hatóság főnöki állásának az 1895-ik évben történt megüresedése alkalmával, gróf Batthyány Lajos fiumei kormányzó javaslatára és br. Dániel Ernő kereskedelemügyi m. k. miniszter előterjesztésére ő felsége 1896 februárban valóságos miniszteri osztálytanácsossá neveztetett ki és egyuttal a tengerészeti hatóságnál az elnökhelyettesi teendőkkel bizatott meg.
Fest Kálmán a tengerészeti halászat emelésén is fáradozott s hogy e tekintetben részletes tájékozást szerezzen, hosszabb tanulmányutat tett Olaszországban és Francziaországban, azonkivül résztvett az 1885. évi országos kiállitás és az ezredéves kiállitási tengerészeti részének rendezésében.
Hajnal Antal Budapesten 1860-ban végezte technikai tanulmányait, mire Békés városa mérnökévé választotta. Ez állásáról azonban csakhamar lemondván, mint magánmérnök vizszabályozási munkálatokat vezetett. 1867-ben lépett állami szolgálatba. 1877-ben a fiumei kikötőépítés vezetésével bízták meg, melynek már e miniszteriumban előadója volt. 1884-ben az ő tervét fogadták el a fiumei kikötő kiegészitésére nézve s ezen az alapon folytatják ma is az építést. 1889-ben osztálytanácsosi czímet nyert. 1893-ban valóságos osztálytanácsossá neveztetett ki. Ő Felsége a Ferencz József-rend lovagkeresztjével tüntette ki.
A fiumei révkapitányság főnöke Nyírő Gábor révkapitány, kiváló szakember, a ki nemcsak a gyakorlati tengerészet terén, de a tengerészeti irodalomban is derék nevet vívott ki.
A tengerészeti hatóságnál miniszteri titkár Hoór Lajos, min. fogalmazó br. Wimmersperg Frigyes; a műszaki osztályban az első alosztály vezetője Hajdu Gyula, főmérnök Huszár József; mérnökök: Popp József, Macher Ernő; a második alosztály vezetője Egan Lajos; mérnökök: Burgstaller Lajos, Janovits József. A számvevőség feje Jung Antal főszámvevő. Irodaigazgató Grobetty Károly. Alrévkapitány Siszul György, beosztva doroszlai Denk Árpád kir. révbiztos.
