Kormányzó.
Kormányzó.
A provizóriumot szabályozó királyi leirat szerint a kormányzó, a kit a király a magyar miniszterium előterjesztésére és a miniszterelnök ellenjegyzése mellett nevez ki, „fiumei és magyar-horvát tengerparti királyi kormányzó” czímet visel, a magyar-horvát tengermelléken a tengerészeti kormányzat vezetője. Fiume városára nézve a kormányzó a magyar miniszterium közvetítője, élén áll Fiume város és kerülete közigazgatásának, ily minőségben vezeti a fiumei képviseleti és országgyülési választásokat.
A városi szabályzat szerint a kormányzó hivja össze a városi képviselők megválasztására Fiume és kerületének aktiv választási joggal biró polgárait; ő veszi át a választási jegyzőkönyveket, s összehivja 8 nap alatt az új képviselők közgyülését, s ha nem választható egyén került a bizottságba, beterjeszti megjegyzéseit 323a képviselőtestületnek. A választások igazolását a képviselőtestület köteles bejelenteni a kormányzónak, ugyancsak az ő kezébe teszik le az igazolt képviselők a király iránti hűségre, az alkotmány és a statutum tiszteletben tartására ünnepélyes fogadalmukat. A képviselőtestület a kormányzó közvetítése útján levelez a miniszteriummal, noha joga van közvetlenül a miniszteriumhoz fordulnia. A képviselőtestület határozatait, ha az alkotmányba, a fennálló törvényekbe, az állami érdekekbe vagy a városi szabályzatba ütköznének, a kormányzó felfüggesztheti; ellenben a képviselőtestületnek joga van a felfüggesztés ellen a miniszteriumhoz fölebbezni. Ha ugyanilyen okok miatt a végrehajtást a polgármester függeszti föl, tartozik a kormányzó határozatát kikérni. A kormányzónak jogában áll a képviselőtestület üléseiben megjelenni s ott bármikor felszóllalni, hivatalos inditványokat terjeszthet a közgyülés elé, mely azokat az ügyrendtartás értelmében tárgyalás alá veszi. A közgyülés jegyzőkönyvét másolatban hivatalosan közölni kell a kormányzóval.
A kormányzóság főtisztviselői:
Lilienbergi br. Abele Rezső miniszteri tanácsos, gr. Wickenburg István és dr. Kankovszky Ferencz min. titkárok.
Abele Rezső báró 1851-ben született Sauokban, Galiciában, hol atyja cs. és kir. őrnagy (később ezredes) állomásozott. Régi német családból származik, mely 1495-ben nyert nemességet, 1673-ban báróságot és 1681-ben magyar indigenátust. 1861-ben a Tereziánumba lépett s 1863-ban udvari apróddá nevezték ki. Jogi tanulmányait a bécsi és budapesti egyetemen végezte. A magyar állam szolgálatába 1875-ben lépett, midőn a fiumei pénzügyi igazgatósághoz fogalmazóvá nevezték ki. 1882-ben lépett át a kormányzósághoz, mint miniszteri titkár. 1892-ben min. osztálytanácsos lett, 1893-ban átvette a kormányzóság vezetését; 1896-ban miniszteri tanácsosi czimet és jelleget kapott. Batthyány Lajos gróf lemondása után 1896. október 2-tól a kormányzó helyettese lőn az összes ügyekben, úgy a kormányzóságnál, mint a tengerészeti hatóságnál.
Gr. Wickenburg István 1859-ben született Aradon. Atyja magával vitte Mexikóba, hol az az 1865. és 1866. években Miksa császár hadseregében ezredes volt. 1870-ben a bécsi Tereziánumba lépett, 1871-ben udvari apróddá neveztetett ki. Jogi tanulmányait a bécsi és budapesti egyetemen végezte. 1881-ben lépett állami szolgálatba. A fiumei kormányzóságnál 1885 óta működik. Dr. Kankovszky Ferencz min. titkár, született 1858-ban Győrött; itt, Pozsonyban és Budapesten végezte tanulmányait s korán állami szolgálatba lépett. 1880-ban lépett állami szolgálatra a pozsonyi pénzügyigazgatóságnál. 1882-ben Nyitrára pénzügyi fogalmazóvá nevezték ki, 1889-ben a fiumei kir. pénzügyigazgatósághoz helyezték át. Ugyanaz évben átlépett a kir. kormányzósághoz. 1894-ben min. segédtitkárrá, 1895. juniusban min. titkárrá lépett elő. Az irodalom terén is serény munkásságot fejtett ki.
Gróf Wickenburg István. Báró Abele Rezső. Dr. Kankovszky Elemér.
