A hitújítás kora.
A hitújítás kora.
S vajon hová fejlődött volna a szépen virágzó iskolaügy, ha a későbbi szerencsétlen korszak nemzetünket haladásában meg nem akasztja? A török uradalomhoz hozzájárult a hitújítás. A kath. papok megöletvén vagy elűzetvén, a főpásztorok az 1629-iki zsinat beleegyezésével, világi férfiakkal, úgynevezett licentiatusokkal igyekeztek némileg pótolni a paphiányt. A Pázmány érsek alatt 1630-ban tartott zsinaton több ily licentiatus is megjelenik a török hódoltság alatt levő vármegye területéről; így Kőhídgyarmatról Garay György, Tátról Bernát Orbán, Farnadról Lirati Benedek, Nagyölvedről Dobay Mátyás, Kéméndről Bátorkeszy Gáspár. 1650 körül oly nagy volt a lelkész-hiány, hogy a legtöbb plébániát csak nős licentiatusokkal lehetett betöltetni; Esztergom vármegye területén összesen csak 3 pap és 12 licentiatus volt található. A török szivesebben tűrte a protestáns elemet, mint a királypárti katholikus magyart.
A török hódoltság előtt való időkben Esztergom vármegye el volt ugyan látva a népoktatásra szolgáló iskolákkal; de az ezekre vonatkozó adatok sem a városi, sem a plébánia írattárában nem találhatók, minthogy a török foglalás alkalmával megsemmisültek. Ép így hiányzanak a hódoltság idejére vonatkozó fölvilágosítások is; csak a XVII. század utolsó éveiből származó adatok maradtak fönn.
