Munkabérek.
Munkabérek.
Esztergom vármegye a budapesti erdőgondnokság ügykörébe tartozik.
A mióta mezőgazdaságainkban mindinkább kezdenek áttérni a terménygazdaságról a pénzgazdaságra, azóta a régi szokásos munkabérekben is nagy változás állott be. Esztergom vármegye párkányi járásában még nincs ok nagy panaszra a béremelkedések miatt, de annál nagyobb az esztergomiban. Elmondhatjuk, hogy az esztergomi járásban a napszámbérek aránylag a legmagasabbak a dunabalparti vármegyék napszámbérei között. Ennek persze különféle okai vannak, mégis a főoka az, hogy a mi népünk életföltételének tartja azt, hogy legalább pár évet városban töltsön, a mi természetesen nagyon megcsökkenti a munkaerőt; nem kis ok az sem, hogy a dunajobbparti részen sok ipari, gyári vállalat van, a hol pénzben mégis csak magasabb béreket fizetnek, mint a mezőgazdaságnál, s a mi fő: folytonos munkát kap a munkás.
A vármegye területén a legutóbbi statisztikai kimutatás szerint, a következő napszámbéreket fizették:
Munkabérek 1907–1908. évben
|
Esztergom város
|
Esztergomi járás
|
Párkányi járás
|
férfi
|
nő
|
férfi
|
nő
|
férfi
|
nő
|
K
|
f
|
K
|
f
|
K
|
f
|
K
|
f
|
K
|
f
|
K
|
f
| |
Tavaszszal
|
1
|
40
|
1
|
20
|
1
|
20
|
1
|
00
|
1
|
20
|
1
|
00
|
Nyáron
|
2
|
00
|
1
|
80
|
2
|
00
|
1
|
70
|
1
|
60
|
1
|
20
|
Ősszel
|
1
|
80
|
1
|
40
|
1
|
60
|
1
|
20
|
1
|
40
|
1
|
00
|
Télen
|
1
|
60
|
1
|
20
|
1
|
40
|
1
|
20
|
1
|
20
|
1
|
00
|
Az ellátással fogadott napszámosok kapnak: reggelire: kenyeret, szalonnát és pálinkát; délre: kenyeret, levest és főzeléket, vagy tésztát; estére: kenyeret, főzeléket, vagy tésztát, olykor húsfélét.
Basaharcz. – Az István téglagyárbeli tisztilak és gyártelepek.
Tokod. – Az általános kőszénbánya társaság villamos középponti épülete.
Tokod. – A kőszénbánya társaság villamos dynamo-gépei.
105Esztergom vármegyében a legtöbb uradalmi és nagygazdaságban a mezőgazdasági munkákat részes munkások és szakmányosok végezték.
A kapások a legtöbb helyen részért mívelik: a tengerit felesen, harmadosat, sőt a burgonyát néhol 1/5 és 1/7-ért is, a takarmányrépát pénzért, de helyenként 1/3 részért; a kisgazdáknak főleg készpénzért.
Napszámosokkal 1 k. hold tengeri első kapálásra átlag 6 koronába került, töltögetések 8 koronába. A czukorrépát rendszerint napszámban mívelik, a mi kat. holdanként, kiszedés nélkül 50–60 koronába, kiszedéssel, tisztogatással 80–90 koronába került. A dohányt más vidékről szerződtetett dohányos kertészek mívelték; a dohányos kap: lakást, vagy lakás helyett 20 koronát, tűzi fát, sertés- és baromfi-tartást, 1 tehén- és 1 szamár-tartást, 2 magy. hold földet tengeri alá, saját használatra, megszántva.
Az aratás leginkább részért és pedig 1/10 részért történik. Helyenként a szalmát megváltják az aratóktól, de úgy nem szeretnek elszerződni. Részkeresetül átlag az ősziből 5 q, a tavasziból 1–1,5 q. biztosítottak, egy kaszára 10 kat. holdat számítva. Az aratók néhol felesföldet is kapnak, a miért – egyezség szerint – kaszás napokat szolgálnak. Cséplésnél a munkások, részes cséplést értve, a tiszta szem 3–3 1/2, sőt 4%-át kapták; de rendszerint napszámért csépelnek. Takarmánykaszálásnál 1 korona 40 fillér – 2 koronányi napszámot szoktak fizetni, sőt néhol még pálinkát is kapnak e mellett.
A szőlőmunkákat majdnem kizárólag napszámban végeztetik, melynél a napszámbér a gazdasági munkához arányítva, 40–60 fillérrel magasabb szokott lenni. Szakmányban végzett munkánál 1 katsz. hold befedése vagy nyitása 6 korona, metszése 6–8 korona, kötözése 2–4 koronába kerül.
Egy kat. hold föld felszántása átlag 5 kor. 12 fillérbe, szántás és boronálása 6 kor. 33 fillérbe, szántás, vetés és boronálása 7 kor. 50 fillérbe került. Földmunkánál 1 ölnek 60–80 cm. mélyen való megforgatása 10–40 fillérbe került.
Ölfavágás 1 m3 50–90 fillérbe, vagy ölenként 2 kor. 60 fillérbe, sőt 3 koronába is került.
Éves cseléd bére átlag (béres és kocsisnál) – pénzre átszámítva – többnyire mintegy 400–480 koronát tett ki.
Az esztergomi járásban egy igás kocsis vagy béres fizetésképen kapott egy évre átlag: 110 kor. készpénzt, 7 hl. rozsot, 6 hl. búzát, 3 hl. árpát, 1 k. h. földet, sertés- és baromfi-tartást, lakást és mintegy 32 korona értékű tűzifát. A prímási uradalomban egy béres évi összes keresete mintegy 500 korona.
A párkányi járásban egy béres vagy igás kocsis fizetése volt készpénzben: 80 korona és ezenkívül 320–380 korona értékű konvenczió, vagyis összesen 400–460 koronára ment fel.
Meg kell jegyeznem, hogy a munkáshiány évről-évre nagyobb lesz. Nyáron, noha a gyárakhoz, földmunkákhoz dorozsmaiak voltak szerződtetve, még sem lehet napszámosokat kapni. Ennek a megyében levő ipari vállalatok, a népnek a főváros felé való tódulása is oka, sőt legújabban a gallai kőszénbányák is, a hol naponta 4–5000 emberre van szükség.
Egyes nagyobb gazdaságok hozattak a mezei munkához tótokat, de nem váltak be; minduntalan betegeskedtek.
