Marhaállomány.
Marhaállomány.
Esztergom vármegye szántóföldjének megmívelésére az 1896. évi összeírások szerint, 8916 db. igásmarhát használnak; e szerint 1 drb. igásmarhára mintegy 12 kat. hold szántóföld esnék. Ez azonban nem felel meg a valóságnak, mert míg egyrészről vannak a vármegyében olyan gazdaságok is, a melyekben 1 drb. igásmarhára 20 k. hold földnek a megmívelése esik, másrészről azt is figyelembe kell venni, hogy a Duna jobbpartján fekvő községek nagy része a fuvarozásból él, a mely munkára ugyanazokat az igás állatokat használják fel, a melyekkel a gazdasági munkákat végzik. E szerint általánosságban elfogadhatjuk, hogy a nagyobb gazdaságokban 1 drb. igásmarhára 10–15 k. hold szántóföld, míg a kis gazdaságokban 8–12 k. hold esik.
Azt sem fölösleges tudni, hogy a fentebb említett hivatalos összeírás alapján átlag minden 5 kat. holdra esik 1 drb. számos marha. Ezzel kapcsolatban, ha az egyes állatnemek évi trágyahozamát kiszámítjuk, kitűnik, hogy Esztergom vármegyében 1 kat. holdra 24 q. trágya esik, a miből hozzávetőlegesen meg lehet ítélni a visszapótlás mértékét is. – Tényleg a legtöbb gazdaságban, – még egyes nagy gazdaságokban is, – csak minden 7–8 évben trágyázzák át a földeket. Műtrágyát csakis egyes nagy gazdaságokban használnak, azok is inkább csak kísérleteznek vele. Az 1896. évi összeírásból kiderül, hogy, noha a vármegyében 13,926 gazdaság van, mégis csak 16 gazdaságban használtak műtrágyát, és pedig a következő községekben, ú. m. Ebeden, Nánán, Sárisápon, Búcson, Kéménden, Karván, Pilismaróton, Barton, Németszőgyénben és Esztergomban. E miatt a gazdák kénytelenek ugart tartani, a mi az összes szántóföldnek mintegy 9,59%-át teszi ki. A tak.-növények a bevett területnek 16,75%-át foglalják el.
