Lótenyésztés.
Lótenyésztés.
Az állattenyésztés összes ágai között még legelőbbre van a lótenyésztés, noha az a szép lóállomány, amely a gróf Sándorok idejében meg volt, ma már eltünt. Az állattenyésztésnek ezt az ágát a kisgazda is jobban felkarolta, úgy hogy községeink nagy részében lehet kiváló használati lóanyagot találni, csak az a 95hiba, hogy a tenyészanyag nem egyöntetű, nagyon is különböző. Ez különben országos baj, s következményeit eléggé ismerjük.
Annavölgyi szénbányatelep.
Gerecsei vörösmárványbánya.
Gerecsei vörösmárványbánya.
Mondják, hogy nálunk a vasútak kiépítése is nagy oka a lótenyésztés hanyatlásának; pl. Nyergesújfalu községe, míg a budapesti, esztergom–almás-fűzítői vonalak ki nem épűltek, tisztán fuvarozásból élt. Budapest–Bécs felé ők teljesítették a fuvaros-szolgálatot. Ez időben a község több, jóvérű mént is tartott.
A vármegye lóállománya – az 1896. évi összeírás alapján – 9906 dbból áll. Ebből 4988 db. kancza (2 éven felűli); az évi szaporulat 850 db. csikó.
E lóanyag fejlesztésére a vármegyében 8 helyen állítottak fel fedeztetési állomást, ú. m. Bajnán, Bátorkeszin, Ebeden, Farnadon, Kétyen, Kéménden, Köbölkúton és Magyarszőgyénben. Van még egy-két község, a melyben a gazdák maguk tartanak mént, de nem sok sikerrel.
A legszebb és legjobb lovak Kural, Kéty, Bart, Kéménd, Bátorkeszi, Kőhídgyarmat, Bajna és Nagysáp községekben találhatók.
Hogy a vármegye lótenyésztése milyen volt századokkal ezelőtt, hogyan fejlődött, mint hanyatlott: nem lehet feladatom kutatni, de mulasztásnak tartanám, ha a vármegye lótenyésztésének legfényesebb korszakáról: gróf Sándor Vincze és utódai híres méneséről legalább futólag meg nem emlékezném.
Ez az ország határain túl is híres félvérménes 1804-ben vette eredetét, a mikor gróf Sándor Vincze, a bia-bajnai uradalom akkori ura, megvásárolta Pukács Miklós 250 dbból álló alföldi vadménesét. Ezzel az anyaggal azonban nem sikerült kielégítő eredményt elérni, a miért is belőle a legjobb kanczákat továbbtenyésztés czéljára kiválasztották, a selejtesebbjét pedig eladták. Az így kiválasztott kanczákhoz még különféle híresebb ménesekből vásárolt kanczákkal és nemes ménekkel folytatták a tenyésztést kisebb-nagyobb arányokban 1835-ig. A vett tenyészanyag közül, noha a Trautmansdorf és herczeg Konrakino méneseiből is vásároltak, leginkább bevált a Viczay-ménesből, Üreghről szerzett tenyészanyag. 1835-ben rendszeresítették a tenyésztést, a mikor kitűnt, hogy a tenyészanyag kitűnő és 1837-től kezdve rendszeres törzskönyvet is vezettek, a melyből a ménes leszármazása és tenyésztése kiviláglik. A tenyésztést ez időtől a következő kanczákkal és ménekkel folytatták:
Ló neve
|
Színe:
|
Melyik ménestulajdonostól:
|
Faj:
|
Ariell
Hassan Gidran (senior) Nilus Furiozo Janicsár La Ardan Ali III. Ali IV. Superbo Dervisek Negró Privatcet Allegretto Aleor Misker |
aranysárga
szürke sötétpej sötétpej almásszürke sötétszürke fekete sötétszürke sötétszürke világospej sötétszürke fekete világossárga sötétpej sötétszürke világossárga |
gróf Széchenyi István
báró Wesselényi Erdélyországból Bábolnai ménesből Bábolnai ménesből Bábolnai ménesből Bábolnai ménesből Bábolnai ménesből Bábolnai ménesből Bábolnai ménesből Bábolnai ménesből Bábolnai ménesből Bábolnai ménesből gróf Batthyány Kazimir, Kis-Bér uradalmi ménes tulajdona gróf Hunyadi József az angol uradalmi ménesből |
angol telivér
– – – – – – – – – – – angol telivér angol telivér – eredeti telivér |
Gróf Sándor Móricz az 1841. évi törzskönyv egyik lapjára a következő érdekes megjegyzést írta be: „a kanczák és apalovak kiválasztásánál az az elv követendő, miszerint tenyésztésre csak olyanok használtassanak, melyeknél a kitűnő használhatóság kétségen kívülinek találtatott, – nem tekintvén a szépségre, sem a színre – és a fennidézett elvtőli eltérés alkalmával soha jó eredmény nem észleltetett.”
1840 és 1844 között nagyobbszámú eredeti steyer kanczákat is vásároltak és ezeket angol telivér ménekkel fedeztették; 1860-ban megvették a „Hawelock” 96nevű félvér angol yorskhirei ügetőt s ezt a mént a steyer és telivér mének után származott kanczák fedezésére használták.
1863-ban több ízben nagyobb számú muraközi kanczát szereztek be, a melyeket szintén Hawelock és Jupiter ménekkel, – ez utóbbi tulajdon nevelés volt, – fedeztették.
A hetvenes években a telivér-tenyésztést lassanként beszüntették, a félvér-tenyésztésre pedig kevesebb kanczát állítottak fel, a melyekről az országosan ismert, rendkívüli gyors és kitartó példányok kerültek ki. (Jucker-fogatok). Ettől fogva a fősúlyt a gazdasági igásállatok nevelésére fordították, a mely irányzat mai napig is fennáll.
A telivér ménesben a következő méneket használták fedezésre: Whisker (ang. tel.) vil.-szürke, Alcor almásszürke, Midhurst sötétpej (ered. ang. tel), Patrik vil. pej (ered. ang. t.), Maslum vil. szürke, eredeti arabs, Wressler söt.-pej (er. ang. t.), Hackfall almásszürke (er. ang. tel.), Sattliger, Haudiger és Leopard tigris, eredeti steyer, Domino vil. pej, félvér angol, Cosarara vörösderes (ang. tel.), Abd’ el Kadar, sötét pej (er. ang. tel.), Tourist, sötét pej (er. ang. tel.), Czigány, almásszürke arabs, pony-fajta, Revolver, vil. pej, (er. ang. tel.), Lismore arany pej er. ang. 19/20 vér, Chief Julian sárga (er. ang. tel.), Beautyfoul vil. pej (t. angol), Figaró sárga (félangol), Acteon, sötét pej, Hawelock, vil. pej, félvér angol, Schillelagh aranypej (er. ang. tel.), Faroletto sötét pej (t. angol), Carnival, sötétsárga (er. ang. t.), Jupiter, világospej (ang. félvér), Jericho, fekete (telivér ang. tul. nev.)
Érdemesnek tartom megjegyezni, hogy az uradalom feljegyzései és számításai alapján, 1 drb. 4 éves félvér csikó felnevelése 450–500 frtba került, 1 drb. 4 éves igabeli csikó 300–360 frtba.
Hogy egy ilyen magánménesnek, mint a milyen a gróf Sándor-féle ménes is volt, milyen kitűnő hatása van a környékbeli lótenyésztés emelésére, meglátszik abból is, hogy Bajnán és vidékén kiváló szép, és a legkülönfélébb használatra beváló lóállomány volt még a kisgazda kezén is. Mióta azonban az uradalom csakis egy-két mént tart – saját használatára – azóta bizony elsatnyúl a már szép fejlődésnek indúlt lótenyésztés Bajnán és vidékén is.
Meg kell még említenem, hogy vannak ugyan egyes uradalmak, nagyobb gazdaságok és kisebb birtokosok is, a kiknél értékes lóállomány található, de mindamellett a lótenyésztést ezeknél is csakis mint mellékágat űzik; megemlíthető ménes a vármegye területén ma nincs.
