Legelő.
Legelő.
Esztergom vármegye legelőjének terjedelme 16.504 k. hold, ebből az esztergomi járásra esik 8186 k. hold, a párkányi járásra 5926 k. h. és Esztergom városra 2392 k. h. E területből 14521 k. hold az 1000 holdon felűli gazdaságokhoz tartozik és csak 1983 k. hold legelő van a kisgazda kezén. Ez onnan van, hogy az esztergommegyei kisgazdák, épúgy, mint más vármegyék kisgazdái is, a jó legelőket feltörték, szántóföldekké alakították át.
A legelőkről semmi jót sem lehet mondani; leginkább kopár, száraz domb- és hegyoldalakból állanak, a melyeket minden lelkiismeretfurdalás nélkül az adó alá nem eső területekhez kellene sorolni. E legelők egy részén május hónap végeig még csak talál valamit az állat, de azontúl épen csak jár rajta; más haszna nincs e legelőknek. Az uradalmi legelők egy részét áldozatok árán még csak használhatóbbá lehetne tenni, de azoknak is nagy része alig ér valamit. Ezek után Esztergom vármegye legelőjét – általánosságban nem lehet másnak minősíteni, mint III. oszt. juhlegelőnek és mint ilyennek, évi fűhozamát 2–3 q. szénaértékben megállapítani. Természetes, hogy vannak egyes jó erdei és hegyi legelők is, különösen a Duna-jobbparti nagy gazdaságokban, de ezek is olyan kis terjedelemben, hogy említésre sem méltók.
Miután a legelők nálunk, még az uradalmaknál is, semmiféle mívelésben nem részesülnek, még inkább elszegényednek, elgyomosodnak. A szerbtövis, szamártövis majd minden községi legelőn buján nő.
A vármegye kisgazdái úgy segítenek a nagy legelőhiányon, hogy részint lekaszált rétjeiken, részint, a hol nyomásos gazdasági rendszert tartanak fenn, az ugaron, sőt a tarlókon is legeltetnek.
Az uradalmaknál birkával értékesítik a legelőterületeket, a szarvasmarha-féléket egész nyáron át vetett takarmányon tartják.
Egyes községek már tettek kísérleteket arra nézve, hogy kopár legelőiket befásítsák, de nagyon kevés eredményt értek el. Esztergom városa, melynek határában 2392 k. hold homokos talajú legelő van, Kollár Károly városi tanácsos javaslatára e legelő e részét parczellázva eladta szőlőtelepítési czélokra. Csakugyan, csak ez az egy mód alkalmas arra, hogy e legelők, melyek ma csak haszontalan területek, a nép jólétét s a város anyagi képességeit emeljék.
