Búza.
Búza.
Esztergom vármegye búzáját, az ú. n. „felföldi” búzaféleség közé sorolják, melyről azt mondja Deininger Imre, hogy „sokkal nagyobb szemű, mint akár az „alföldi”, akár a „dunántúli” búza, de színe tarka; súlyosabb, mint a „dunántúli”, de könnyebb, mint az „alföldi”, a mi áll sikértartalmára is.
Hektoliter súlya 77–80,3 kg., átlagban 78 kg. szokott lenni. Deininger Imre szerint, az 1890. évben az esztergommegyei búza hl. súlya volt: 78,3 kg., 1000 szem súlya volt: 31,2 grm., a szem törési felületének aczélossága 64%, lisztessége 24%, vegyes 12% volt. Szalma-termése kat. holdankint 10 q.-ra tehető.
A búzának az országban ismeretes állati ellenségei közül a vármegye területén már régóta sem az egér, sem sáskafélék nagyobb károkat nem tettek. Szórványosan ugyan jelezték a gabona-futonczot és a vetési bagolylepkét, de 90számbavehető kárt ezek is alig tettek. A növényi ellenségei közül többször okoznak kárt a rozsda és az üszöggombák, de a termésben legtöbb kárt mégis főleg a gazfélék okoznak, ú. m. a taraczk, a konkoly és az aczat. A vármegye területén a legszebb búza, a mint azt a gabonakereskedők állítják, Csolnok, Sárisáp, Nagysáp, Bény, Kéménd, Szőgyén és Érsekkéty vidékén terem.
