A nemzetőrség végleges szervezése.
A nemzetőrség végleges szervezése.
Az országgyűlés berekesztése és az 1848. évi törvények szentesítése után, május hó 1-én ismét együtt találjuk a vármegye rendeit, hogy meghallgassák Reviczky Pál és Jagasich Sándor követek jelentését. Utána a közgyűlés mindenekelőtt megalakítja a vármegyei hatóságot ideiglenesen képviselő bizottságot, melynek elnökévé Huszár Zsigmond másodalispánt választották, majd megalakítják az 1848: V. törvényczikk értelmében, a középponti választmányt, mely a képviselőválasztást volt hivatva előkészíteni. Az 1848. évi országgyűlés intézkedett a nemzeti őrsereg felállításáról is. A márcziusi napok hatása alatt, mint láttuk, Esztergomban is megalakul a nemzetőrség, ámde megfelelő szabályok hiányában, sok helyen átlépte hatáskörét és viszálynak vált forrásává. 402Az 1848-iki törvények életbeléptetése alkalmával a belügyminiszter is elsősorban a nemzetőrség szervezését rendelte el. Szemere Bertalan belügyminiszter leiratát a máj. 25-én tartott közgyűlésében tárgyalja a vármegye közönsége. Ez alkalommal a nemzetőrség szervezésére a következőket küldte ki: 1. az esztergomi járásban: Ertl Károly, Koltay Zsigmond alszolgabíró, Jagasich Sándor, Simontsits János, Reviczky Károly esküdt, Nagy József és Domby Antal esküdt. 2. A párkányi járásban: báró Baldacci Antal, Matyasovszky Sándor esküdt, Palkovich Károly főjegyző, Luby József főszolgabíró, Koller Károly, Hamar Pál, Pathó Pál alszolgabíró és Biró Károly. Esztergom városában a nemzetőrség már egy hónappal az előtt véglegesen szervezve volt. István nádor Besze Jánost nevezte ki, őrnagyi ranggal, a nemzetőrség parancsnokává, a ki április 25-én feleskette a nemzetőrséget.
A délvidéki forrongás kitörésére a kormány május 16-án tíz önkéntes nemzetőri zászlóaljat szervezett, mely az 1848–49. honvédség alapja volt.
