A márcziusi események hatása. Nemzetőrség megalakulása.
A márcziusi események hatása.
Nemzetőrség megalakulása.
Nemzetőrség megalakulása.
A mint elvonúlt a jég, s megindúlt a dunai hajózás, a prímási város is gyorsabb összeköttetésbe jutott Pozsonynyal, a hol a rendek már 1847 november 7-ike óta tanácskoztak, és Pesttel, a honnan a szellemi élet fénye sugárzott szét a hazába. Pozsony és Pest között naponként közlekedő gőzhajók pontosan meghozták a híreket az országgyűlésről, részint magánlevelek, részint hírlaptudósítások közvetítésével. A gyors összeköttetés folytán a város népe, mely addig nyugodtan nézett dolga után, már márczius 14-én értesült a bécsi forradalom kitöréséről a pozsonyi ifjúság küldöttjéről, a ki Pestre utaztában közölte a kikötőben az utolsó napok nagy eseményeit. Alig két napra rá már megérkeztek a pesti események hírei is Esztergomba, melyek felvillanyozták a kedélyeket; 401a csendes prímási város népének jobban tetszik a pesti 12 pont, melyet legott magáévá tett, mint az országgyűlés csendes munkája. Márczius 18-n már Esztergomban is megünneplik a sajtószabadságot és üdvözlik a pesti közcsendi bizottságot. E napon együtt volt mind a négy városrész népe Pinke István főbíró elnöklete alatt, hogy a pesti közcsendi bizottmány példájára, megalakítsák a nemzeti őrsereget. A népgyűlés Pinke István elnöklete alatt bizottságot küldött ki a nemzeti őrsereg szervezésére, melynek magvát a régi polgárőrség alkotta. Mind a négy városban a városházánál őrtanyát rendeztek be, hol az önként jelentkezőket felvették az őrseregbe. Az öröm és a lelkesedés ez első napjaiban mozgalom indult meg a négy város (Esztergom szab. kir. város, Esztergom-Víziváros (érseki város), Szent-Tamáshegye és Szentgyörgymező) egyesítésére. Addig is, míg ez iránt a lépéseket megtették volna, a polgárok Andrássy Mihály alispánhoz fordultak, járuljon hozzá, hogy a négy város nemzetőrsége egy testületet alkosson. Andrássy készséggel teljesíti a polgárság kívánságait. Alig tíz nap múlva már magában a szabad királyi városban 180 fegyveres polgár és 660 nemzetőr állott készen, a négy testvérvárosban összesen 1278 ember jelentkezett nemzetőri szolgálatra.
A négy város egyesült nemzetőrsége öt századra oszlott fel. Az egyes századok élén a következők állottak: az 1. század kapitánya Meszes József, alkapitánya Greff József, a 2. századé Kisjókai Takács István, Kollár Antal, 3. század Horváth Mihály, Licsaer József, 4. század Kamocsay László, Krakoviczer József, és végül az 5. század kapitánya Segesdy József, alkapitánya Kakas Ferencz volt. A gyalog nemzetőrség mellett egy lovas-csapatot is szerveztek, ennek Koksa István volt a kapitánya és Trenker Mihály az alkapitánya, de csak 24 emberből állott. A nemzetőrség szervezése szüksége volt Esztergomban, mert egyes izgága, zavarosban halászó egyének, már napok óta lázító összejöveteleket tartottak a zsidók ellen. Április havában már zavargások törtek ki; egy estén a fanatizált tömeg meg akarta rohanni a zsidók házait. Már közel értek a zsidók lakta városrészhez, midőn Besze János ügyvéd, a polgárőrség parancsnoka és a nemzeti mozgalmak vezéralakja, a történtekről értesülve, eléjük sietett, s a tömeg elé állott e szavakkal: „Csak holttestemen keresztül.” E nem várt fellépésre a zavargók egy pillanatra meghökkentek; ezt Besze János felhasználta, s addig tartotta őket szóval, míg a katonaság meg nem érkezett. Így azután eleje vétetett a vérontásnak és a pusztításnak.
