A hatvanas évek.
A hatvanas évek.
Ily körülmények között a közigazgatás menete egy pillanatra sem akadt fenn a vármegyében, de a nemzeti visszahatással az új tisztikar nem tudott megküzdeni. A hatvanas évek elején egyaránt észlelhető fellendülés a társadalmi és a gazdasági téren. 1863 január 6-án jelent meg az Esztergomi Ujság első száma, Pongrácz Lajos szerkesztésében, melynek megjelenését maga Forgách főispáni helytartó is jelentékenyen előmozdította. E lap munkatársai között foglalt helyet Palkovics Károly, Maszlaghy Ferencz, Mayer István, akkor kürti plébános, Haan Rezső és Gyürky Antal. A szerkesztést később Haan Rezső vette át, s a lap 1866 elejéig állott fenn. Új életre kelt az esztergomi kaszinó is, mely akkor nagy látogatottságnak örvendett. A tagok kívánságára 1863-ban Deák Ferencz és gróf Széchenyi István arczképeit festették meg a kaszinó díszterme számára. 1863 márczius 25-én megalakult a katholikus legényegylet. Feichtinger Sándor dr. kisdedóvóintézet felállításán fáradozott, mely 1865-ben tartotta első közgyűlését. 1863 július 8-án alakult meg a neszmélyvidéki bortermelők egyesülete, báró Baldacci Antal elnöklete alatt; 1864-ben tartotta első közgyűlését Esztergomban.
Gróf Hunyady László a garamvölgyi vasút megteremtése érdekében fejtett ki mozgalmat; ezt a nánai állomásról kiindúlva, Oderbergig tervezték. Ugyanakkor szóba jött az Újszőny, Esztergom és Buda között építendő vasút ügye is. Palkovics Károly pedig egy gazdasági egyesület megalakításán fáradozott.
1864-ben a vármegyei közigazgatás terén is változás állott be. Kisfaludi Lipthay Gyulát Komárom vármegye főispáni helytartójává nevezték ki, s ennélfogva megvált állásától; helyébe, miután Szulyovszky nem akart a törvénykezés vezetésétől megválni, a főispáni helytartó Hamar Pált nevezte ki, a ki november 7-én az esküt letette.
Az 1864-ben kiütött ínség Esztergom vármegyét sem hagyta érintetlenül. A társadalom melegen felkarolta a szűkölködők ügyét. Hangversenyeket rendeztek, majd gyűjtést indítottak meg, melyet az év folyamán többször megújítottak.
419Midőn az uralkodó 1865 szeptember 17-én kelt elhatározásával az országgyűlést deczember 10-re összehívta, gróf Forgách főispáni helytartó október 2-ára, a középponti választmány megalakítása czéljából közgyűlést hírdetett. Ezen előbb Ertl Károly emelt szót, s kifogásolta, hogy a főispáni helytartó elnököl. Palkovics ellenben megnyugodott a főispáni helytartó intézkedéseiben, s indítványára a vármegye közönsége hálaföliratot intézett Ő Fenségéhez az országgyűlés egybehívásáért. A képviselőválasztások mindenütt a legnagyobb izgalom közepett mentek végbe. Esztergom városban Besze János, az eddigi képviselő, a ki ekkor a Deák-párthoz csatlakozott, csak négy szótöbbséggel győzött Meszéna János ellen, a kinek megválasztása érdekében a papság is nagy tevékenységet fejtett ki. Köbölkúton báró Baldacci Antal 1357 szóval győzött Koller Antal 986 szavazata ellenében, a táti kerületben Zsitvay Józsefet egyhangúlag választották meg, miután ellenjelöltje, Reviczky Pál visszalépett. Besze János és báró Baldacci megválasztását kérvénynyel támadták meg. A képviselőház azonban Besze János megbízólevelét igazolta, ellenben Baldacci megválasztása ügyében vizsgálatot indított, melylyel Rudnyánszky Flórist bízta meg.
Midőn Ő Felsége 1865 deczember 12-én az országgyűlés megnyitására Budapestre utazott, a nánai pályaudvaron a vármegye és a város színe-java kitörő örömmel üdvözölte. A vármegye közönsége nevében Hamar Pál tartott üdvözlőbeszédet.
