Nemzeti visszahatás.
Nemzeti visszahatás.
A korona visszaérkeztével a vármegyében a nemzeti visszahatás teljes erővel tör ki. A közigazgatás szünetelt, a kormány, gyöngeségének tudatában, szinte tétlenül nézi a régi letűnt rendszer emlékeinek megsemmisítését. Gróf Batthyány József herczegprímás, örökös főispán, ismét elfoglalja helyét a vármegye önkormányzatában; már április hó elején Esztergomban van, hol 3-án a plébánia-templomban ünnepélyes istentiszteletet tartott. Másnap gróf Sándor Antalhoz megy, a ki tiszteletére ebédet ad, mely alkalommal a vármegye előkelőségei is megjelentek, kardosan, nemzeti viseletben.
394Az 1790. április 7-én tartott tisztújításon, melyen az örökös főispán elnökölt, Misits József alispánná, Miklósffy Imrét főjegyzővé választották. (Magyar Curir 1790. évf. Közgyűlési jegyzők.) Az 1790 június 6-ára egybehívott országgyűlésre pedig Misits József I. alispánt és Stupitzky János táblabírót küldték ki követekül. Az 1790–91. évi országgyűlésen ismét tárgyalás alá került az örökös főispánságok ügye. Az országgyűlés kiküldött bizottsága a herczegprímást nem hívta fel gyökeres jogának igazolására, megelégedvén a folytonos gyakorlattal, s az örökös főispánságot, azzal az indoklással, hogy a prímás nem merőben egyházi, hanem egyúttal világi országos méltóság, továbbra is fenntartani határozta, melyet az 1802. évi országgyűlés is határozattá emelt.
A kanczellária előterjesztésére, a herczegprímás 1796-ban Nyitra-Szerdahelyi Zerdahelyi Pált nevezte ki helytartóvá, a király pedig felhatalmazta, hogy a közgyűléseken magát helytartóval helyettesíttesse. E jog Károly Ambrus főherczeget is megillette.
