Kopácsy halála. Követi utasítások.
Kopácsy halála.
Követi utasítások.
Követi utasítások.
Egy nappal később (1847 szept. 18.) a királyi kézírat megjelenése után, mely nov. 7-ére nádorválasztó országgyűlésre hívja egybe a rendeket, Kopácsy József herczegprímás elköltözött az élők sorából. Egy évtizedre terjedő főpásztorkodása alatt rendkívül sokat tett a népnevelés, a magyar nyelv érdekében. Ő volt az első, a ki az egyházmegyei körleveleket magyar nyelven szerkesztette, sokat áldozott tanintézetek alapítására, folytatta az esztergomi bazilika építését, melyre közel félmillió forintot költött, hatalmas pártfogóra talált benne az irodalom is, számos tudományos munkát fordittatott le magyar nyelvre, vagy adott ki saját költségén. Halála ép a legválságosabb időbe esett, midőn legtöbbet használhatott volna hazájának és nemzetének. Még a pótolhatatlan veszteség hatása alatt állottak a vármegye ügyei, midőn az 1847 okt. 6-án tartott közgyűlésen a követi utasításokat dolgozták ki. Ezek közül különösen figyelmet érdemel az a pont, mely a nemzeti bank felállítását sürgeti. Úgyszintén szükségesnek tartja a vármegye a telekkönyvek behozatalát is, továbbá az állami adókezelést, s egy országos középponti állampénztár megalkotását. Hasonlókép a közteherviselés mellett nyilatkozik a vármegye, ellenben a népképviseletet nem pártolja, miután erre még nem tartja eléggé érettnek a népet.
Az utolsó rendi országgyűlésre a vármegye Reviczky Pál főügyészt és Jagasich Sándor táblabírót, a város pedig Maurovich Rezső főjegyzőt küldte követekül. Jelentékenyebb helyet az országgyűlésen egyikük sem foglalt el; Jagasich szerepe csak az elnyomatás éveiben kezdődött, mikor a vármegye főnöke lett.
