Iparosok összeírása.
Iparosok összeírása.
Midőn 1731-ben a vármegye taksát vetett ki az iparosokra, a megyebeli iparosokat összeírták. Ez összeírás szerint, a vármegye területén (a szabad királyi város kivételével) 205 iparos volt. Az 1715–20. évi összeírások befejeztével a kiküldött országos bizottságra hárult volna az adókulcs megállapítása, de mivel az összeírást nem lehetett az adókivetés alapjáúl venni, a katonai élelmezési hatóság meghallgatása után döntöttek. Nesselrode főhadibiztos jelentésében kiemelte, hogy Esztergom vármegyének sok a faluja, kedvező a helyzete, tehát elbírja az emelést, színtúgy Esztergom városa is elviselheti a nagyobb terhet, ha más városokkal hasonlítják össze. (Millenn. Tört. VIII. 51. l.) Így azután Esztergom vármegye portáinak számát az 1724. évi országgyűlés 37-ben, a városét hatban állapította meg. De ez a mennyiség idővel növekedett. 1729-ben a vármegye portáinak megállapított száma 40 volt.
A szatmári békekötés után Esztergom városa is jelentékenyen fejlődött. Esztergom kiváltságos jogait az 1715. évi XXXVII. törvényczikk ismerte el, mely megjegyzi, hogy habár Esztergom régi lakossága kiveszett, az új lakosok pedig Ő Felségétől már elég kiváltságot nyertek, a rendek kérelmére Ő Felsége még további kegyelmében fogja részesíteni, az idők és a körülményekhez képest.
