Az örökös főispánság kérdése.
Az örökös főispánság kérdése.
Mária Terézia királynő uralkodása alatt az esztergomi érsekek örökös főispánsága is kérdésessé válik. Mária Terézia még 1774. előtt értesíti a kanczelláriát elhatározásáról, hogy érsekeknek és püspököknek többé nem szándékozik főispáni méltóságot adni, hanem azt világiakra ruházza. 1774-ben felhívást intéz az esztergomi káptalanhoz, hogy az esztergomi főegyháznak, az esztergomi örökös főispánságra vonatkozó jogát bizonyítsa be. Az esztergomi káptalan azonban nem volt abban a helyzetben, hogy a királynő rendeletének eleget tegyen. Felterjesztésében csupán a szakadatlan gyakorlatra, az egyházlátogatási jegyzőkönyvekre és az 1351. évi végzemény záradékára hivatkozik. Mária Terézia akkor világi főispánt akart Esztergom élére állítani, de 1776-ban mégis gróf Batthyány József herczegprímásnak adta az örökös főispáni méltóságot, csupán azt kötötte ki, hogy az érsek azonnal helytartót nevezzen ki helyetteséül.
