Pálffy Miklós várparancsnok.
Pálffy Miklós várparancsnok.
Mátyás főherczeg Pálffy Miklóst tette meg Esztergom parancsnokává, a ki hozzálátott a vár megerősítéséhez. A Szent-Tamás-hegyen kastélyt (erődítvényt) építtetett, s ugyan e hegy lejtőjén, le egész a Dunáig, ugyancsak négy, bástyaszerű erődítvényt emeltetett, ezeket egymással összekötötte, úgy hogy átjárás volt egyikből a másikba. E bástyákat ágyukkal és mozsarakkal erősítette meg.
A törökök azonban nem mondtak le Esztergomról. Mohamed, anatoli beglerbég a volt esztergomi várőrséget sietve rendbe hozta. Szept. havától kezdve, majdnem naponként mutatkoztak törökök Esztergom környékén, sőt október 1-én egész a Vízivárosig portyáztak és ott több német katonát levágtak.
Mohamed beglerbég 1595 okt. 11-én mintegy 7–8000 embert küldött Esztergom alá, ekkor kevés híja volt hogy a várat vissza nem foglalták. A várőrség viszont portyázó kirándulást tett Buda felé s ez alkalommal a budai basa 4000 tehenét és számos lovát hajtották el.
Pálffy sürgetésére 600 embert küldtek Esztergom védelmi munkálatainak befejezésére, a kik Sprinzenstein mérnök vezetése alatt serényen dolgoztak. 1596 jan. elején 500 vallon érkezett a várőrség megerősítésére, ezeknek csakhamar alkalmuk nyílott a törökökkel szembeszállni, a kik február hó 25-én egészen a Vízivárosig nyomúltak előre. Márczius 20-án újabb török portyázók mutatkoztak Esztergom alatt.
Pálffy Miklós 1596 január 26-án egész Óbudáig hatolva, az ottani keresztény lakosokat kiszabadította és Esztergomba kisérte, a honnan egynapi pihenő után, tovább folytatták útjokat Érsekújvár felé.
1596 folyamán a portyázás szakadatlanul tartott. A zsámbéki törökök Köbölkút és Bátorkeszi községeket fosztották ki, de portyázásukból visszatérőben az esztergomi őrség feltartóztatta hajóikat.
1597-ben Petz dandárával erősítették meg az esztergomi őrséget, mely 5 zászlóalj gyalogosból és 1500 lovasból állott. (Némethy i. m. 132. l.)
Tata bevétele után, 1597 október havában, mintegy ezer török lovas Esztergom alá jött s felszólította a várbelieket a vár feladására; a várbeliek ágyulövésekkel válaszoltak, mire a török lovasok csakhamar elillantak.
1597–98 telén Pálffy mellett Orczy Péter ezredest is Esztergomban találjuk. Ekkor született meg Győr visszavételének terve, melynek kivitelét itt állapították meg, s innen indultak ki márczius 29-én Győr visszafoglalására.
1598-ban komoly veszedelem fenyegette Esztergomot.
Ez időben sok török fogoly volt a várban, ezek összeköttetésbe léptek a budai basával, a ki azt tanácsolta nekik, hogy gyújtsák fel a várat. De tervök idő előtt kitudódott, s a főczinkosok máglyán vesztek el.
1598-ban az őrség is fellázadt a zsoldhiány miatt, s csak akkor csendesedett le, a mikor Schwarzenberg a 80.000 tallér zsoldhátralékot kifizette.
1599-ben Schwarzenberg és Nádasdy Esztergomba jöttek csapataikkal, honnan, Pálffyval egyesülve, Zsámbék alá csaptak, majd Buda elfoglalását kísérlették meg.
1599-ben Pálffy újból nekifogott Esztergom megerősítéséhez, mely czélra 2500 sánczmunkást bocsátottak rendelkezésére. Ebben az évben a hajduk mintegy 5000 nőt és gyermeket szabadítottak ki a hódoltsági részekről, s Esztergomba kísérték őket, a honnan biztosabb helyre vonultak.
1599 szept. 29-én Kutassy János érsek érkezett Esztergomba, honnan Pálffyval, Nádasdyval és Petz Bertalan doktor udvari tanácsossal együtt az Esztergom és Visegrád közötti szigetre hajózott, a hol már vártak rájuk a török békebiztosok. De a béketárgyalások eredménytelenek maradtak, mert a törökök Esztergom visszaadását követelték.
Mivel félő volt, hogy a törökök ismét megkísérlik Esztergom visszavételét, a Mösburg-ezredből néhány zászlóaljat és 1500 sziléziai lovast rendeltek Esztergomba.
353Ez elővigyázat indokoltnak mutatkozott, mert 1599 okt. 10-én egy török csapat váratlanul Kakat (Párkány) alá szállott, de Schwarzenberg 400 vallonnal rájuk törvén, visszavonulásra kényszerítette őket.
1600-ban az őrség egy része ismét fellázadt a zsoldhiány miatt; eben az évben a törökök újból megjelentek Esztergom alatt s a Viziváros kapujára egy petárdát illesztettek, de az őrség ébersége elejét vette a nagyobb veszedelemnek. 1600 aug. havában ismét béketárgyalások színhelye volt Esztergom. Rudolf biztosai a Ráczváros és a Károlyhegy közötti térségen várták a budai basát, a ki két török főtiszt és 2000 lovas kíséretében csakugyan megjelent. A béketárgyalások azonban ezúttal sem vezettek eredményre.
