Esztergom eleste a kurucz háborúban.
Esztergom eleste a kurucz háborúban.
Rákóczi a nyergesújfalusi sánczok elfoglalása után Gyerk felől azonnal Esztergom alá sietett, s a szőlők aljában szemlélte az ellenség hadainak felvonulását. Támadásra nem gondolhatott, mert neki csak 3000 embere volt, s a tisztek nem merték a támadást megkoczkáztatni. Miután az őrséget a Dunáról elegendő élelemmel és lőporkészlettel ellátta, a hídat inkább szétbontatta, semhogy az ellenség felégesse, Esterházy Antalt pedig Bényhez rendelte, hogy a várbeliekkel az összeköttetést fenntartsa. Ezek után sietve távozott Kassa felé, s okt. 2-án már Csalomján, 4-én pedig Szécsényben találjuk.
Starhemberg már szept. 29-én rendbehozta a szenttamási sánczokat, s okt. 2-án megkezdte a vár és a víziváros ostromát. Az őrség kezdetben vitézül megállotta helyét; Szekeres kurucz kapitány portyázó csapatai is folyton nyugtalanították az ostromlókat. Esterházy is egyre azon volt, hogy Esztergomot megsegítse, kérte a fejedelmet, rendelné Bottyánt melléje, így vele karöltve, éjjel megtámadná az ostromló császári sereget. Erre azonban nem kerül a sor, mert a különben is elcsüggedett őrség magyar és német része között napirenden volt a czivakodás; így okt. 9-én szabad elvonulás feltétele alatt felajánlották a vár átadását. Starhemberg örömmel fogadta az ajánlatot, okt. 12-én azután az őrség kivonult Esztergomból, de közülök 300-an a császáriakhoz állottak. Starhemberg a várat báró Burckenthal ezredes parancsnoksága alá helyezte, maga pedig visszavonult a Csallóközbe. (Márki S.: i. m. 551–564. Villányi Sz. i. m. 205.)
Esztergom eleste mély benyomást tett a kuruczokra. A vármegye különösen a város környéke nagyon sokat szenvedett az ostrom alatt; a Víziváros, Szentgyörgymező és Szent-Tamás legelőit és rétjeit, valamint a szőlőket tönkretették az ostromlók. Kuckländer parancsnok is rendkívül sok kárt tett. Esztergomban számos házat leromboltatott, Szentgyörgymező, Párkány és Dunamócs falvak magyar lakósait a kuruczokkal való czimborálás ürügye alatt elűzte házaikból, míg Süttő, Dorog, Nyergesújfalu német lakosait a várba hajtotta, minek következtében e falvak teljesen elnéptelenedtek.
Esztergom eleste után azonban a kuruczok ismét összeszedték magukat. Csakhamar megvetik lábukat a karvai sánczokban, s ezzel a Dunán való átkelést biztosították; innen azután gyakran rátörtek a labanczokra. November 14-én 372200 hajdú Esztergom alá csapott; ezek 30 ráczot levágtak, a várparancsnok leveleit elfogták és zsákmánynyal megterhelten tértek vissza Karvára.
