Az esztergomi török őrség.
Az esztergomi török őrség.
A törökök Esztergomban tekintélyes őrséget tartottak. 1628-ban a zsoldlajstrom szerint 1118 emberből állott az őrség, 1630-ban pedig 1102 emberből. 1621-ben Ibrahim aga volt Esztergom parancsnoka. 1630-ban Papasogli Mehemed lett az esztergomi szandzsákbég, 1631-ben pedig Bali bég, kinek parancsnoksága idejében főleg a párkányi őrség garázdálkodásairól olvasunk Bars vármegye jegyzőkönyveiben. 1631-ben a párkányi őrség Szőgyént is megtámadta és a lábas jószágot elhajtotta, Bars vármegye közönsége pedig 1634 szept. 7-én tartott közgyűlésében a jegyzőkönyvbe iktatta az őrség garázdálkodásait.
Esterházy Miklós 1641-ben panaszt emelt Musztafa esztergomi bég ellen a budai basánál, minek következtében a basa őt elmozdította, de már 1648-ban visszahelyezte.
Musztafa ekkor újra kezdte garázdálkodásait. 1648 decz. elején Kért verte fel, s az ő únszolására történt 1649-ben Szalkánál a támadás, mely azonban balul ütött ki a törökökre nézve, mert a magyarok a párkányi agát fiával együtt elfogták és febr. 19-én Érsekújvárott lefejezték.
Musztafa portyázásai sok emberébe kerültek, ezért az esztergomi őrségben beállott hiányok pótlása végett, 1652-ben Budára ment katonákért, a hol tatár lovasságot bocsátottak rendelkezésére. (Némethy Lajos i. m.)
Musztafa rablókalandjainak megtorlására Forgách Ádám 1649 okt. 27-én, Párkány mellett, megtámadta a törököket, közülök sokat levágott, vagy fogságba vetett. Szőgyén őrsége is gyakran hadakozott a törökökkel; így 1630-ban betört Párkányba, de 1631-ben és 1654 febr. 28-án viszont a török csapat Szőgyénre. 356A gyakori támadások következtében 1656-ban és 1657-ben Szőgyént újból megerősítették. (Közgy. jegyzők. II.)
