Vitéz János.
Vitéz János.
Vitéz Jánossal a Hunyadi-ház egyik legrégibb híve került az érseki székbe. Még Zsigmond király uralkodásának végszakában, mint kanczelláriai titkár lépett benső barátságba Hunyadi Jánossal, a ki rábízta fiainak tudományos nevelését. Ekkor már a váradi káptalan tagja volt. A várnai szerencsétlen csatavesztés után, az ott elesett De Dominis János helyébe, Hunyadi János a megüresedett váradi püspökség betöltése alkalmával Vitéz János megerősítése iránt tett előterjesztést Rómába, a mint a szentszék 1445-ben teljesített is.
Ettől kezdve Vitéz János mindegyre nagyobb szerepet kezdett játszani az ország ügyeiben. A kormányzó fontos küldetésekkel bízta meg, de, mint a Hunyadi ház rendíthetetlen híve, nem kerülhette el a Garaiak gyűlöletét sem, melynek majdnem áldozatul esett.
V. László halála után, Szilágyi Mihályon kívül ő buzgólkodott legjobban, hogy Mátyás a trónt elnyerje, ő vitte meg az örömhírt Prágába, ugyanő volt, a ki Podjebráddal Mátyás király kiadatása iránt alkudozott s kiegyezett.
Mátyás trónrajutása óta, hat éven át, mint főkanczellár, szakadatlanul a király környezetében volt. Hosszas alkudozások után sikerült neki a koronát visszaszerezni Frigyes császártól.
A koronázás után a király újabb kitüntetésekkel halmozta el régi hívét.
Még közvetlenül a koronázási szertartás után Vitéz Jánost, valamint utódait, Bihar vármegye örökös főispánjává nevezte ki. Széchy Dénes halála után a prímási székbe ültette s névnapja előestéjén (május 15.) maga írt a pápához megerősítése végett, a mit II. Pál pápa azonnal meg is adott, sőt a bíbornoki kalapot is elküldte Esztergomba.
A következő évben a király azzal a kiváltsággal ruházta fel az esztergomi érsekeket, melyet Vitéz János saját személyére nézve még váradi püspöksége idejében nyert, t. i. hogy az esztergomi érsek semmiféle törvényszék előtt sem tartozik saját személyében esküt letenni, hanem ezt, a maga nevében, emberei útján is letétetheti. (Török János: Magyarország Prímása 109–112.)
