Beckensloer János.
Beckensloer János.
Vitéz utódává Mátyás király Beckensloer Jánost tette meg, a ki rútul visszaélt a király bizalmával. 1476-ban, mint Frigyes császár híve és annak kész eszköze, a pápai trónra vágyván, hogy Frigyesnek kedvében járjon, amaz ürügy alatt, hogy Aachenbe zarándokol, váratlanul Bécsújhelyre szökött, magával vivén az esztergomi egyház legértékesebb kincseit és háromszázezer aranyat, valamint a Vitéz János érsek tulajdonába tartozott legfényesebb codexeket.
Frigyes császár utóbb a salzburgi érsekséget szerezte meg számára, a hol folytonos viszálykodások közepett 1489-ben meghalt. (Fraknói Vilmos: Vitéz János élete 245. – Millenn. Tört. IV. 260.)
Mátyás ugyan megfosztotta Jánost az esztergomi érsekségtől és ezt IV. Sixtus pápának is tudomására hozta, de azért János még sokáig használta az esztergomi érsekség czímét külföldön is. Az érsekség jövedelmeire azonban a király tette rá a kezét. 1477-ben ismét Esztergomban találjuk, a hol febr. 13-án szerződést kötött a német lovagrenddel, melynek értelmében a lovagrendet védnöksége 326alá helyezte és arra kötelezte magát, hogy a lengyel királylyal való háború esetén egész hadseregét a lovagrend rendelkezésére bocsátja.
