Az esztergomi bazilika helyreállítása.
Az esztergomi bazilika helyreállítása.
Széchy Dénes már érsekségének első évei óta foglalkozott az esztergomi bazilika helyreállításának ügyével, mely czélból nem kímélte sem családi vagyonát, sem pedig az esztergomi érsekség jövedelmeit, hogy az ősi székesegyházat régi fényébe visszaállítsa. De a kivitel erejét felülmulta, ezért az összes magyar egyházakra kivetendő 2000 darab aranyból akarta a költségek egy részét fedezni; ez ellen azonban több helyről tiltakoztak.
V. Miklós pápa 1449 febr. 18-án kelt bullájával Széchi Dénes prímásnak építési szándékát és az ahhoz szükséges 2000 aranynak az összes magyarországi dézsmákra történt kivetését helyeselvén, hozzájárult ahhoz, hogy ha a dézsmák lefizetését megtagadók ellen szigorúbb egyházi büntetés, akár más törvényes bírság válnék szükségessé, az akadály nélkül foganatosíttassék.
A pápai bullának meg volt a hatása. Maga Hunyadi János kormányzó és barátai jártak elől jó példával, nagymennyiségű arany- és ezüstneműt ajánlván fel a bazilika építésére.
A roppant mű alig négy év alatt elkészült, s 1453-ban, Szent Márton ünnepe utáni vasárnapon (nov. 11.) szentelte fel a prímás a veszprémi, a nyitrai, a zágrábi, a milkoviai, a szeverini és a nándorfehérvári püspökök segédkezése mellett.
A felszentelési ünnepeket megelőzőleg Széchy Dénes prímás nagyjelentőségű kitüntetésben részesült a szentszék részéről. V. Miklós pápa 1452 márcz. 24-én kibocsátott bullájával a magyar prímási méltósághoz, mindama tartományokban, a melyek valaha a magyar szent koronához tartozhattak, az „apostoli szentszék született követének” czímét és jogait örök időre adományozta.
