A Bakócz-kápolna.
A Bakócz-kápolna.
Bakócz Tamás érseksége alatt épült Esztergomban a Boldogságos Szűz tiszteletére az a kápolna, mely egész életen át gondoskodásának kiváló tárgya volt s a melyet 1506-ban kezdett építtetni s a következő évben fejezett be, miként ezt a főpárkányzaton végighúzódó latin felírat is igazolja.
328A kápolna kupolájának mennyezete, valamint a külső tető is elpusztult, de veres márvány belső burkolata megmaradt az utódokra.
Bakócz Tamás kápolnáját fejedelmi bőkezűséggel szerelte fel, ellátta nagyértékű arany- és ezüst-készlettel.
A nagynevű érsek általában a szövőipar és az ötvösség legbecsesebb műveivel emelte az istentisztelet fényét. Az általa készíttetett egyházi edények közül egy kehely maradt fenn, mely kétségkívül magyarországi ötvös műve, míg a fennmaradt misemondóruhák Olaszországban készültek. Bakócz Tamás pazar bőkezűséggel gondoskodott a használatban levő szertartási könyvekről. Ezek közül különös figyelmet érdemel, kiállításának fényességénél fogva, Gradualéja, (a káptalani zsolozsmáknál használt énekeskönyv), továbbá misekönyve, a mely jelenleg a zágrábi egyház tulajdona.
Az egyházi szertartási könyveken kívül, nagy gondot fordított könyvtárának gyarapítására. Az ő könyveiből való Cicerónak a „Szónokokról” czímű műve, mely jelenleg A Magyar Nemzeti Múzeum tulajdona, továbbá Ranzan Péter szicziliai püspök munkája, mely Magyarország rövidre fogott történetét foglalja magában.
1510 márcz. 12-ére Ulászló Esztergomba országgyűlést hirdetett, melynek feladata volt dönteni, hogy Magyarország a cambray-i ligával szemben minő állást foglaljon el, de ez az országgyűlés elmaradt s utóbb jún. 24-ére tűzetett ki. Márcziusban csak az urak tartották még tanácskozásukat, mely a bekövetkezett pestis-ragály miatt az országgyűlést Székesfehérvárra hívta egybe, míg az udvar Tatára tette át székhelyét.
Közvetetlenül az országgyűlés szétoszlása után értesült az udvar arról, hogy II. Gyula pápa 1511 júl. 16-ára Rómába általános zsinatot hirdetett. Ez ügyben az 1511. ápr. 24-én megtartott országos tanács Bakócz Tamásnak Rómába való küldetését határozta el, hogy ott a Miksa császár és Velencze irányában követendő magatartásra nézve útmutatást adjon.
Bakócz Tamás, több mint két évi távollét után, 1514 márcz. első napjaiban érkezett vissza Rómából székhelyére, hogy a pápa megbízásából a törökök ellen kereszteshadat hirdessen. Hazaérkezte után azonnal, még márczius havának második felében, megtette az intézkedéseket a keresztes hadjárat kihirdetésére.
