Bölönyi József.
Bölönyi József.
Miután időközben Aradon Krecsányi Ignácz lett az igazgató, kinek jól fegyelmezett társulata volt, őt hívták meg Váradra. Úgy 1886-ban, mint 87-ben szép sikerrel működött, ezt azonban túlszárnyalták az 1888/9/90 évek, a mikor a kolozsvári nemzeti szinház intendánsa, Bölönyi József állott a váradi szinészet 395élére. Áldozatkészsége nemcsak a társulat szervezésénél volt szembeötlő, hanem úgy a díszletek beszerzésénél, mint a műsor megteremtésénél is lépten-nyomon érvényesült. A vidéki szinészet történetében mindenkor elismeréssel kell megemlékezni Bölönyi Józsefről, ki nem elégedett meg a kérészéletü, szalmalángra is emlékeztető támogatással, hanem a külföld szinpadjain csiszolt izlésével oly sikereket mutathat fel, mit jogosan, méltán kell majd elismernie annak, ki idők multán tüzetesen méltatja úgy a kolozsvári, mint a váradi szinészet történetét.
Nagyvárad. – A Szigligeti-szinház.
Fekete S. felvétele.
A rákövetkező öt évben (1891–1896) ismét az aradi szini szövetkezet lép előtérbe. Előbb Aradi Gerő, majd Leszkay András van a társulat élén és különösen ez utóbbi igen szép sikereket ért el.
1896-ban a kolozsvári nemzeti szinház tartott előadásokat Megyeri Dezső vezetése alatt. Ez évadban búcsuzott el Blaháné a váradi közönségtől, hol 1867-ben mint kezdő szinésznőt oly gyakran tüntette ki a közönség.
