A vármegye egészségügye.
A vármegye egészségügye.
A vármegye közegészségügyi viszonyai újabban kezdik a javulás, a fejlődés jeleit mutatni. Nem lehet tagadni, hogy a multban mutatkozott hiányok nem minden esetben vezethetők vissza a közegészségügy iránti érzék hiányára, hanem nemzetgazdasági okokra, a községek, falvak rossz anyagi viszonyaira.
A hol a lakosság a létért küzd és a megélhetős gondjaitól nem mentes, nem gondolhatnak közegészségügyi intézmények létesítésére. Ezenkivül nem lehet figyelmen kívül hagyunk a vidéki nép elmaradottságát, mely a tanult orvos beavatkozásánál szívesebben veszi igénybe a tudatlan kuruzsló segélyét. A nép műveltségének hiánya és a szegénység legfőbb akadályai annak, hogy Bihar vármegyében is a közegészségügyi viszonyok, főképp az oláhok lakta vidékeken kielégítők legyenek. A megye értelmiségének dicséretére el lehet mondani, hogy Bihar-megyében a közegészségügyi viszonyok nem egy tekintetben kielégítők és nyilvánvaló a törekvés a viszonyok javítására. Ezt igazolja a megye egészségügyi és népmozgalmi statisztikája is.
Az 1899. évi jelentésben olvashattuk, hogy a megyében az elmult év folyamán élve született 22,888 gyermek, elhalt 17,922. A szaporodás tehát 4966 volt. E számokat a lakosság számához – 519,981 – viszonyítva, a születési arányszám 44.2%, a halálozási arányszám 34.6%, szaporodás 9.6%. A falvak és községek elhelyezésére, egymástól való távolságára és csekély népsűrüségére vall, hogy egy négyszögkilométer területen csak 47 ember lakik. Ha pedig azt tekintjük, hogy a megye 43 körorvosi köréből 42 be van töltve, nincs ok a kifogásra. Kevesebb okunk lesz a megnyugvásra, ha tudjuk, hogy az egyes körökhöz a megyében 2–54 község tartozik, a mi egyértelmü azzal, hogy a szükségletek csak látszólag nyertek kielégítést.
A 42 körorvoson kivül még 17 járásorvos és nagyobb helyeken 25 magánorvos is működik, összesen tehát 84 orvos. Több mint 6000 lakosra jut tehát 343egy orvos, a mi a lakott területeknek egymástól való távolságát tekintve, kedvezőtlen, s így nem csodálható, ha százakra megy a gyógykezelésben nem részesülő gyermekek száma. Közel 800 ily kipuhatolt esetben csak 131-ben történt elmarasztalás, mert nemcsak hanyagságból mulasztották el az orvosi segélyt, hanem akárhányszor azért, mert nem juthattak hozzá.
A bábák száma 421. Kevésbbé kielégítő e szám, ha figyelembe vesszük, hogy egyes nagyobb helyeken nagyobb számban vannak együtt, míg a megye más helyein szülésznőkben hiány van s egyes nagy járások területén csak néhány tartózkodik. Csupán 48 községben teljesíti orvos a halottkémlést, 447-ben pedig nem orvos.
A fertőző betegségek statisztikájá-ból megtudjuk, hogy az év folyamán közel négyezer fertőző bajban szenvedő beteget jelentettek be. Ezekből elhalt 548.
Részlet a tenkei fürdőből.
Ismeretlen felvétel.
A roncsoló toroklob 65 községben lépett fel, 193 esetben, 68 halálozással (35 %), vörheny 101 községben 1517 esetben 377 halálozással (24 %), kanyaró 68 községben 1606 esetben 60 halálozással (3.7%), typhus 55 községben, 170 esetben, 33 halálozással (19.4 %), hólyagos himlő, 11 községben, 28 esetben haláleset nélkül, gyermekágyi láz, 8 községben, 8 esetben, 5 halálozással. Trachoma 16 községben, 31 esetben volt kimutatható, a mi csekély szám; de a tényleg létező eseteknek csak egy része jut észlelés alá. A typhus-eseteknek elég jelentékeny számát a községek vízellátásval kell kapcsolatba hoznunk.
Még mindig csekély a községek száma, a melyekben jó ívóvízről gondoskodtak s mindössze vagy nyolcz oly község van a megyében, a hol ártézi-kutak furattak, de e mellett igen nagy területek vannak, a melyeken a vízellátás semmiben sem felel meg az egészségügy kivánalmainak. Vannak oly községek is, a melyekben még rendes kútak sincsenek és egyikben-másikban csak újabban igyekeztek egy-egy mély kút fúrásával a viszonyokon javítani.
A hólyagos himlő eseteinek száma csekély, a mi a 45 oltóorvost dícséri. E statisztikában a gyermekágyi láz csak 8 esettel szerepel.
A megye negyven községének van állandó járványkórháza 110 ágyra berendezve és még 133 községben van helyiség kijelölve (314 ágygyal) az esetleges fertőző betegek elkülönítésére. A fertőztelenítő gépek száma is meghaladja 344a húszat, a mi arra vall, hogy a viszonyokat javítani igyekeznek. Már az eddigi intézkedésekkel is nem egyszer sikerült egy-egy járványt haladásában gátolni és szűkebb határok közé szorítani.
Fogalmat ad az egészségügyi személyzet működéséről a jelentés, a melyben olvassuk, hogy egy év folyamán iskola-szemle 14, ipariskolai szembe 21 esetben eszközöltetett, hogy ezenkivül közegészségügyi szempontból megvizsgáltak község- és városházát 58, szinházat 14, szódaviz-gyárat 234, eczetgyárat 48, más gyárat 85, vágóhídat 579, mészárszéket 1123, bányát 3, vendéglőt 292, korcsmát 1475, czukrászdát 24, műhelyet 185, börtönt és rendőri fogházat 110, lakást 15, zsúfolt lakást 17, tisztátlan lakást 77 (ebből 67 kitisztíttatott és fertőzteleníttetett), pinczelakást és viskót 2, ragályos betegség után lakást 371 (valamennyi kitisztíttatott és fertőzteleníttetett), ganéjjal szennyezett és nyilt csatornás lakást 6 esetben. Egészben véve 497 esetben végeztetett lakásszemle s 471 esetben eszközöltetett a megvizsgált lakás kitisztogatása és fertőztelenítése. Élelmi- és élvezeti szer vizsgálata 984 esetben végeztetett (15 esetben lefoglalással, 9-szer elkobzással és 11 esetben vegyi vizsgálat is eszközöltetett), italszemle 1346 esetben történt (24-szer lefoglalással, 3 esetben elkobzással és 22 esetben vegyi vizsgálat).
Részlet a tenkei fürdőből.
Ismeretlen felvétel.
Nagy hiányt fog pótolni a két kisebb megyei kórház, a melynek költségeiről már gondoskodtak; tervét is, körülbelül 20 ágyra, elkészítették; ezek közül az egyik Nagy-Szalontán, a másik Belényesen lesz. Fontos szolgálatot tesz majd a megyei közegészségügynek az építési szabályrendelet is, a mely az egész megye területére kötelező.
A nép élelmezésének javítását, sajnos, ily szabályrendelettel és hasonló intézkedésekkel javítani nem lehet. Ez szoros kapcsolatban van a községek gazdasági viszonyaival s az egyének vagyoni viszonyaitól függ; s megtörténik, hogy egyes oláhlakta szegény vidékeken, a pellagra lép fel helykórosan.
Némi befolyással van a megye közegészségügyére az is, hogy a „nagyváradi kerületi betegsegélyző pénztár” működését az egész megye területére kiterjesztette, és hogy harmincz megyebeli orvos egyszersmind e pénztár orvosaként is működve, közel négyezer itt élő pénztári tagról gondoskodik. A megyének két nagyobb ipartelepe is el van látva orvossal és gyógyszertárral, a mi szintén figyelmet érdemel.
