Domby Márton–Farkas Emőd.
Domby Márton–Farkas Emőd.
Domby Márton (gálfalvi), ügyvéd, született 1778. február 20-án Hosszú-Pályiban. Mint debreczeni diák baráti viszonyban állott Csokonaival. Pesten halt meg 1864. május 11-én.
Munkái: Tükröcske. Egy ficzkópoéta számára. (1816). Csokonai Vitéz Mihály élete. (1817). Halotti beszéd. (Bay Fer. fölött.)
Drágos János (topliczai), 1848–49-ben országgyűlési képviselő, született Nagyváradon. Az első nemzetgyűlésre Belényesből Drágost küldték képviselőnek. Ő írta a Pesti Hirlap május 9-iki számába azt a híres kiáltványt, melyben a bihari rumének nevében tiltakozik az 1848 május 13-ára hirdetett szerb nemzeti gyűlés ellen. Drágos politikai pályája szerencsétlenül végződött, mert az oláhok dűhének esett martalékul. Tudósítója volt a Budapesti Hiradónak s a Világ cz. politikai lapnak.
Ecsedy Mihály, ev. ref. lelkész, született 1754. körül Monos-Petriben. Hódmezővásárhelyen volt rektor, aztán haláláig (1802.) makói prédikátor.
Munkái: Bádgyadt lelkeket élesztgető csendes muzsika. 1794. (Énekek.) Sok tövisek között felnőtt Sárga-liliom. (Elmélkedések.)
Edelmann Menyhért, orvosdoktor, született 1862. decz. 25-én Nagyváradon. 1881-ben a „Magyar földrajzi társaság” pályázatán egy művével az első díjat, a következő évben egy más tanulmányával a második díjat nyerte. Sok orvosi, közegészségügyi és természettudományi czikke jelent meg a Pesti Hirlap, Ország-Világ, Magyarország, az Egészség, Orvosi Hetilap és Gyógyászat stb. hasábjain. Titkára a Biharmegyei orvos-, gyógyszerész- és természettudományi egyesületnek, a melynek évkönyvét szerkeszti.
Munkái közül említendők: A földrengésről. (1886). Babona és kuruzslás. (1889). Ahol a gondolat támad. (1890). Adat Magyarország közegészségügyének jelenkori történetéhez. (1898) Gyp az orvosokról. (1889). Bártfa fürdőről. (1895). Az alkoholizmus. (1898). A genie természetrajzából. (1901). Ő írta e kötet számára az egészségügyi részt.
Ember Karolina (előbb Illéssy Györgyné, később György Aladárné), az országos nőiparegylet volt iskola-igazgatója, született Furtán 1841. november 29-én. Főmunkatársa volt a Nők Lapjának; mint igazgató, ő készítette a nőiparegylet Évkönyveinek a jelentéseit s ő volt a legelső magyar nő, a ki a gyorsírást megtanulta. Országgyűlési gyorsirói állásra maga Deák Ferencz ajánlotta, de ez állást nem foglalta el. Sok czikket írt különösen a nevelés köréből.
Munkája: A szibériai számüzöttek.( 1879). (Regény francziából.)
Ercsey Sándor (téglási), ügyvéd és földbirtokos, született 1827 szeptember 2-án, Nagy-Szalontán. 1847-ben Bihar-megye Pozsonyba küldte, az országgyűlésre. A szabadságharcz után 8 évig ügyvédkedett, azután a magánéletbe vonult vissza. Sógora volt Arany Jánosnak s ennek halála után kiadta azt a 60 levelet, melyeket hozzá írt a költő. E munkája: Arany János életéből czímet visel s Gyulai Pál írt hozzá előszót. (1883.)
Erdélyiné (Mikes) Róza, született 1846. junius 12-én Nagyváradon. A Nagyvárad, a Délibáb, a Lányok Lapja és a Szarvasi Ujság cz. lapokban bocsátotta közre irodalmi termékeit.
Munkái: Nyáréji álmok. (1877). Jelenetek az életből. (1882). Ki a hibás? czimű dramolettje Nagyváradon került szinre. (1875).
Fái J. Béla, hirlapíró, szinházi titkár, született 1853-ban Nagyváradon. A budapesti szinházak legtöbb idegen szinművét az ő fordításában adták elő. Egész könyvtárt képviselnek azok a regények, melyeket idegen nyelvekből, különösen francziából és angolból átültetett. A Pallas Lexikonnak egyik dolgozótársa volt, franczia és angol irodalmi életrajzokat írt bele.
Farkas Emőd, hirlapíró, született 1866. augusztus 10-én Álmosdon. Sopronban és Rákospalotán tanárkodott. Dolgozatai a hirlapokban jelennek meg.
Önálló munkái: Reményeim. (1887. Versek.) A szabadságharcz 1848–49-ben. 1888 (Époszi töredék.) Álmok, árnyak. 1889. Margitszigeti vadrózsák. 1891. (Versek.) Bakaélet. Baka 369világ. 1892. Hogyan tehetjük le a tiszti vizsgát? 1892. Azok a tisztek! 1893. Boszniában. 1893. Humoros elbeszélések.
