Közigazgatási ügyek.
Közigazgatási ügyek.
Míg az egyes birtokosok az egymás vagy a kincstár ellen folytatott perekkel bajlódtak, a vármegyei közigazgatás is a kezdet nehézségeivel küzdött. A vármegyének elsősorban a Debreczenbe szökött jobbágyok adtak sok dolgot, míg végre ez ügy az 1713. oktober 18-án Kállón, az érdekelt vármegyék és Debreczen városa által gróf Pálffy János és gróf Károlyi Sándor előtt kötött egyezség útján nyert elintézést. (Várm. levélt. F: XXVII. No 439.)
Békés vármegye kikerekításe már hosszabb ideig foglalkoztatta a vármegyét. E vármegye ugyanis 1699-ben egyenesen Benkovics püspök-főispán közbenjárására szakíttatott ki a katonai igazgatásból, de a közbejött események következtében a vármegye csak 1715. július 23-án tartotta első alakuló űlését Komáromi Csipkés György bihari alispán elnöklete alatt; első tisztikara a biharvármegyeiekből került ki.
Békés vármegye kikerekítése alkalmával Szeghalom, Torda, Károly és Balkány helységek visszacsatoltattak a vármegyéhez. Bihar vármegye már 1713-ban tiltakozott e helységek visszacsatolása ellen, 1716-ban még növelte az ingerültséget az a körülmény, hogy Békés vármegye Füzes-Gyarmat, Pázmány, Nagy- és Kis-Harang helységeket és pusztákat elfoglalta, mire Békés odautasította követeit, hogy ha Bihar az országgyűlésen Szeghalom visszacsatolását követelné, ők meg Dancsházát kérjék. A viszálynak különben csakhamar vége lett, mert Szeghalom és Csökmő között egy megközelíthetetlen mocsár keletkezett, mely azután a perlekedő vármegyék közt természetes határt vont. (Karácsonyi i. m. 301. l.)
Járási beosztás tekintetében a vármegye négy járásra oszlott fel, u. m.: váradira, sárrétire, érmellékire és belényesire. 1775-ben a belényesi járás két részre osztatott fel, ekként keletkezett a szalontai járás. Ez a beosztás 1849-ig állott fenn.
Az 1723 : XXX. t.-cz. által létesített kerületi táblák közül az egyik Váradon helyeztetett el. Első ülését 1724. márczius 27-én tartotta Váradon gr. Szentiványi József elnöklete alatt. Csáki Imre gróf bibornok közbenjhárására már a következő év (1725) elején Debreczenbe tétetett át.
Az 1715. és 1725. évi országgyűléseken alkotott törvények a közigazgatás terén is számos jelentékeny intézkedést tartalmaznak, de ezeknek végrehajtása teljesen a vármegyékre bizatott. A vármegye a törvény hiányos intézkedéseit helyhatósági szabályrendeletekkel pótolta. Különösen becsesek az e korból fenmaradt statutumok, már azért is, mert a vármegye beléletére vonatkozó adatok a régibb időkből nem maradtak ránk, de másfelől, mert azok számos oly czélszerű intézkedéseket tartalmaznak, melyekkel Bihar vármegye jóval megelőzte a többi törvényhatóságokat. Az 1711. évi szabályrendeletek a jobbágyok szabad költözködését szorítják meg és a dohányzási tilalom iránt intézkednek.
Az 1721-ben alkotott szabályrendelet a jogszolgáltatást tárgyazza. 545Nevezetesen a pallos-joggal felruházott földesurak bíráskodását szabályozza, megállapítja a törvénykezési határidőket, elrendeli, hogy a törvényszékek évenként 4-szer (negyedévenként) tartassanak. Kimondja végül, hogy a közhatározatoknak ellenszegülők fiscaliter üldözendők. Az 1725. évi szabályrendelet ismét a jobbágyok ügyében intézkedik. Még a török világban szokássá vált ugyanis, hogy a jobbágyok jobbágy-telkeiket eladták, vagy elzálogosították, gyakran távolabbiaknak is, miáltal a földesurak jelentékenyen megkárosultak. E szabályrendelet a jobbágybirtokoknak még ideiglenes elidegenítését is a földesúr beleegyezéséhez köti. Ugyanezen évben alkotott másik satutum a cselédek felfogadása körüli eljárást szabályozó 1715 : 101. t.-cz. végrehajtása iránt intézkedik.
Különösen becses adatokat nyújt a XVIII. századbeli vármegyei önkormányzatra nézve az 1745. április 26-án Várad-Olasziban tartott tiszti ujító ülésen alkotott szabályrendelet, melynek 61. pontja a jogszolgáltatás és a közigazgatás majdnem minden fontosabb ágára kiterjed.
Érdekes a 6. pont, mely a vármegyei közgyűlések helyét illetőleg akként intézkedik, hogy azok csupán télen tartassanak Váradon, a nyári hónapokban azonban Diószegen, Biharon vagy Kis-Marján, mely helységek a közgyűlésre érkezők lovainak elhelyezésére alkalmasak.
Láthatjuk ebből, hogy Biharban még a XVIII. század derekán is szabad ég alatt tanácskoztak a rendek. Csupán a XVIII. század vége felé tartatnak a közgyűlések állandóan Váradon. Felebbviteli törvényszékek évenként négyszer tartandók (8. pont) és pedig február 6-án, május 14-én, augusztus 21-én, november 14-én, ha azok vasárnapokra vagy ünnepekre nem esnek. A 11. és 12-ik pont utasítja az alispánt, hogy a közgyűlés határozatainak végrehajtásáról a következő közgyűlésnek számoljon be. A 14. pont az 1723 : 61. t.-cz. 2. §-a értelmében, a jobbágyok és a taxalis nemesek költözködését szabályozza. Az igazságszolgáltatást érinti a 23. pont, mely a pallosjog gyakorlását illetőleg intézkedik, továbbá a 21-ik pont, mely a nem szándékos emberölésért fizetendő váltságdíj (homagium) tekintetében rendezkedik, a 3-ik pont, mely az alispánnak, a szolgabiráknak és esküdteknek megtiltja a peres ügyekben, a megállapított dijaknál magasabb összegek felszámítását, végül a 29. és 30. pont a falusi bírák bíráskodását szabályozza.
A földesurak érdekeit védi a 38. pont, mely a jobbágybirtokok eladását vagy elzálogosítását tilalmazza.
Általános érdekűek: a 39. pont, mely a súlyokat, továbbá a hossz- és az űrmértékeket szabályozza s a mértékek megvizsgálását a szolgabíróra bízza; a helytelen mértékek tulajdonosait esetről-esetre 3 frttal birságolja. A 42. pont a bitangságban talált marhákra nézve intézkedik. A 44-ik pont a ragadozó állatok (farkasok) pusztítását rendeli el. Végül az 51. pont az 1730. május 25-én, a helytartótanácstól kiadott szabályzat kiegészítésekép, a perekben eljáró tisztviselők dijait a következőleg állapítja meg:
| 1. Az alispán díjai: |
1. bármely perbeli végzés kiállításáért . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6 rénes frt – kr.
2. birságiális per után külön díj nem követelhető
3. zálogváltási perben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – " " 30 "
4. minden egyes vizsgálat tartásáért . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3 " " – "
irnoknak irásdij . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – " " 6 "
5. a vármegyei pecsétért . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1 " " – "
| 2. A vármegyei főjegyző díjai: |
1. czímeres nemes levelek, czéhlevelek, vásárszabadalmak kihirde-
téséért . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4 rénes frt – kr.
2. nemesi tanúbizonyság-levélért, ha a czímer és a levél másolata is
benne foglaltatik . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2 " " – "
3. más nemesi tanúbizonyság-levélért . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1 " " – "
4. ellentmondás, vagy meghatalmazás kiállításáért . . . . . . . . . . . . . . – " " 12 "
5. a perek kiadása után ívenként (ebből 5 kr. az irnoknak jut.) . . . . . – " " 15 "
6. Nemesség-igazolás alkalmával a hátiratolásért . . . . . . . . . . . . . .. – " " 15 "
7. tiszujítószék határozatainak kiadása fejében . . . . . . . . . . . . .. . . . – " " 30 "
8. compassualis levélért . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – " " 30 "
| 5463. Szolgabirák és esküdtek díjai: |
1. perbeidéző végzések kiállítása alkalmával . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3 rénes frt – kr.
2. vizsgálatok alkalmával napidíj: a szolgabíráknak . . . . . . . . . . . . . . 1 " " – "
az esküdteknek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – " " 30 "
3. tanúvallomások alkalmával a szolgabirónak és az esküdteknek 1 " " 30 "
4. úriszéknél megjelent szolgabiró napidíja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1 " " – "
esküdt napidíja ugyanekkor . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – " " 30 "
5. perbeidéző végzések kézbesítéséért szolgabírónak helyben . . . . . . 1 " " – "
esküdtnek helyben -. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – " " 30 "
6. ugyanazért székhelyen kívül, ha a felperes természetben szolgál-
tatja a fuvart, szolgabírónak naponként: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1 " " – "
esküdteknek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – " " 30 "
7. ugyanazért, ha a szolgabíró saját fogatát használja naponként . . . . 2 " " – "
esküdteknek ugyanekkor . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – " " 30 "
Ez szabályzatot az 1781. évi nov. 7-én tartott bizottsági közgyűlésben alkotott szabályrendelet 35. pontja csekély módosítással érvényben hagyta. Az országgyűlések által megszavazott adók szabályszerű kivetése czéljából a vármegye portáinak száma új megállapítást nyert. 1723-ban 160, 1724-ben 176 volt a porták száma, mely az 1720-iki összeírás adatai alapján 1729-ben 200-ra emeltetett fel. Ez a szám a XVIII. század végéig megmaradt. 1782–1792-ben 201 3/4, 1847-ben pedig 214 volt a porták száma.
A porták alapján vettetett ki az évi adó. 1751-ben például a vármegyére 116,193 frt 20 kr esett. Ebből azonban 12,710 frt 29 kr. a vármegye közigazgatás költségeire fordíttatott, mely a következőleg oszlott meg: főispán tiszteletdíja: 1500 frt, a provinciális commissariatus költségei: 430 frt 29 kr., vármegyei tisztviselők illetményei: 4300 frt, a testőrség költségeihez való hozzájárulás: 4000 frt. vármegyei szolgák ellátási költségei: 2480 frt.
