Fényüzés a XVI–XVII. században.
Fényüzés a XVI–XVII. században.
A XVI. század küzdelmei közepett egyes főurak várkastélyaiban óriási mennyiségü ékszer, drága ruha stb. halmozódott össze. Érdekes adatokat szolgáltatnak erre nézve az egyes hagyatéki leltárak, valamint a végrendeletek, melyek egyúttal ama fényről és gazdagságról tesznek tanúságot, mely XVI–XVII. századbeli főuraink kastélyaiban honolt, de a melyből a köznemesség is kivette részét.
Bajoni János, Bajon várának ura, 1566. márczius 1-én kelt végrendeletében a következő ingóságokat hagyományozza hugának, Bajoni Zsófiának: arany és ezüstneműek: 16 aranyozott ezüst kupa, 1 ezüst medencze, ezüst korsóval, 1 ezüst nagy tál, 20 ezüst kanál, 2 villa, az egyik ezüst, a másik disznó-serte, 1 aranyozott ezüst sótartó, 3 arany násfa, 1 négyszögü arany doboz, melyben 200 arany és 39 pénz van, 2 arany láncz és gyűrük. 2. Ruhameüek: 10 szőnyeg, 1 veres kamuka dolmány, 1 veres atlaszdolmány, 1 rókamállal béllelt gránát suba, továbbá: 1 damaszkuszi kard, egy lóra való ezüst láncz, két lóra való ezüstös-aranyos szerszám, egy drágakővel diszített homlokelő, 1 nyesttel béllelt fekete bársonymente, 1 fekete bársonymente, 1 veres atlaszdolmány, egy damaszkuszi kard, 1 gémtoll. Az utóbbi ruhaneműeket a szegények számára testálja. Továbbá: Agyagossy Gergelynek egy ezüst kupát és 4 ezüst kanalat, Lőrincz deáknak egy ezüstös-aranyos kupát és két ezüst kanalat, Lukács ispánnak egy skarlát felsőruhát, 4 ezüst kanalat, egy veres szőnyeget. Bálint deáknak 4 ezüst kanalat s egy veres szőnyeget, János deáknak egy rókamállal béllelt gránátmentét és egy ezüst poharat, Tarcsy Péternek 3 ezüst kanalat és egy szőrbekecset ezüstgombbal hagyományozott. Hasonló bőkezüséggel emlékezik meg a többi vár-népről és cselédeiről, kiknek fegyvert s pénzt hagyott, míg a szegények között 110 aranyat rendelt kiosztani.
Ezt a végrendeletet kiegészíti Bajoni István és János ingóságainak 1566-ban eszközölt összeirása, mely világot vet a bajoni vár fényes berendezésére is. Óriási mennyiségű egyházi ruhákon és szentedényeken kívül, nagyszámu várvédelmi eszközöket, fegyvereket és különféle házi eszközöket találunk itt. A ruhaneműek közül bársony és atlasz menték s dolmányok, nagyszámú szőnyegek és fehér ruhák soroltatnak fel. A ruházat bélleléséhez szükséges szőrmeneműekből egész raktárra valót találunk és pedig: 8 farkasbőrt, 1 párduczbőrt, 20 rókahátat, 5 rókabőrt málostul, 80 rókalábat, 3 nyest irhát, 31 rókatorkot, 1 fehér karasia nadrágot. Az összeírásból még a következő dísztárgyak kötik le a figyelmünket: 1 kis arany óra, egy nagy arany óra, egy ostábla, tiz ezüstös-aranyos boglár. A hadi fölszerelés közül kiválik: 3 pánczél, 4 úrnak való mordályos puska, egy szablya, 2 egyenes kard, stb. – Az istállóban csupán két török ló (egyenként 300 frt értékben), egy kis török ló (50 frt értékben) és más 2 ló találtatott. (Gr. Károlyi okmt.: III. k., 210 és 214.).
Bocskay István, későbbi erdélyi fejedelem még 1595. október 5-én 541Havasalföldön kelt végrendeletében a következő ingóságokról rendelkezik: 3 aranyos-ezüstös és drágaköves lószerszám, 3 veres bársonynyal díszitett lószerszám, 5 aranyos-ezüstös nyakláncz, 3 damaszkuszi kard, 1 aranyos kard, 1 arany pohár, 1 hosszú arany láncz, melyet öt részre szakíttatott, 11 gráczi pohár, mely a főherczegnő ajándéka, 2 Fejérvárott vett pohár, 2 háromgírás kupa, 4 darab lóra való arany láncz, 1 ezüst sisak, 1 vékony arany láncz, 1 pánczél, 3 csokor toll, 9 párduczkaczagány, 1 veres skarlát nyestsuba, 1 veres hiúzzal bélelt suba, 1 zöld nyesttel béllelt suba, 1 szederjes, nyesttel béllelt suba, 1 atlasz kamuka dolmány, 1aranyos kaftán, 1 lóra való öltözet, 3 atlaszszal béllelt mente, egy nyesttel béllelt gránátmente, 1 hiúzmállal díszített mente, 1 veres bársonydolmány, 5 ujatlan dolmány, (köztük 1 sárga atlasz, 1 testszin és 1 veres kamuka), 1 nyesttel béllelt „szikszai” mente (Br. Radvánszky Béla: Magyar családélet és háztartás. II. k. 168–84. l.) Különösen érdekes a végrendelet amaz intézkedése, melylyel a torokgyík és torokfájás ellen alkalmazott kígyókövet ő Felségének (Rudolf királynak) hagyományozza. A felsorolt nagybecsű ingóságok legnagyobb részét kedvelt mostohafiának, Varkocs Györgynek hagyta, kívüle még Bagdi István, Bocskay György és Miklós részesültek nagyobb hagyományban.
A kisebb vagyonu nemesek háztartásáról Csállay László sarkadi birtokos 1585-iki végrendelete nyújt érdekes adatokat. Végrendeletében elősorolt ingóságai között a következők kötik le figyelmünket: 2 ezüst serleg, 2 ezüst olasz pohár, 3 ezüst kanál, 1 ezüst villa; zálogban: 1 ezüst serleg, 1 kis ezüst kanna. Ruhaneműek: 1 fehér felső ruha, 1 skarlát veres suba, 10 sing fehér karasia, 1 reczés aranyos kendő, 1 sima aranyos kendő, 1 kamuka abrosz, gyolcs ing, 2 szőnyeg, 2 szőrkárpit, egy nagy krakai kárpit, 5 láda, 1 szekrény, 1 új láda, stb. Továbbá 1 hosszú olasz puska, végül 2 Konstantinápolyból hozott ló. (Márki Sánd.: Sarkad tört.) Félegyházy Ferenczné, Thegzes Dóra 1564-ben a következő ingóságok felett végrendelkezett: urától matradt három ezüst, pohár, 1 ezüst pohár zálogban van, 3 párta öv, az egyik harmadfél, a másik két és a harmadik másfél gira. 6 ezüst kanál, 6 arany gyűrü, Szent-Jobbon 2 szekrény és két láda, a szekrényben ruhanemüek s felső ruhák. (Br. Radvánszky i. m. III. kötet.) A végrendelkező, utolsó akaratának végrehajtójává, többnyire magas állású, befolyásos és tekintélyes férfiakat kért föl, valamint leginkább ily férfiak oltalma alá helyezte a hátramaradottakat. A végrendelet végrehajtójáról sem feledkezett meg. Geszti Ferencz 1593-ban kelt végrendeletében végrehajtóul Bocskay Istvánt kérte fel s neki egy pohárszéket, 100 gira ezüstnemüt s egy szablyát hagyományoz. Bethlen Gáborné Károlyi Zsuzsa, 1622-ben kelt végrendeletében, Rédey Ferencznek egy nyakbavetőt és egy gyémántos, arany pereczet hagyott. Bethlen István 1646-ban kelt végrendeletében Rédey Lászlónak egy aranyos kardot, melyet még Báthori István király hagyott neki, továbbá 3 ezüst tálat, 4 kócsagtoll-csomót, míg Zólyomi Miklósnak egy drágaköves lószerszámot, gránát nyerget, 1 aranyos kardot, zöld bársonytokkal, Zólyomi Dávidnak pedig egy hiúzbőrrel béllelt galléros, zöld angol posztó mentét. A végrendelkező eltakaríttatásáról is rendelkezett. Bocskay István 1595-ben kelt végrendelete szerint Kis-Marján szülői mellett az általa építtetett sírboltban kivánt pihenni. Ruszkai Korniss Szigmond († 1648. nov. 3-án Radnóton) az általa építtetett papmezői kápolnában temettetett el. (Szalárdi: Siralmas Krónika, 250. l.) Zólyomi Dávid az albisi ref. templomban nyugszik. Mező-Telegden még az 1507-ben épült s mostan a reformátusok tulajdonában levő templomban találtak örök nyughelyet a Telegdyek. Telegdy István veres márvány sírköve máig is megvan. Ide temették Bocskay István nejét 1604-ben. A reformátusoknál a temetési szertartást a gyászbeszéd is jelentékenyen emelte, többi közt nyomtatásban is fenmaradt Hodászy Miklós püspöknek Jankafalván Zólyomyné Daróczy Zsófia fölött 1646. november 29-én tartott gyászbeszéde. – Források: Gr. Károlyi oklevélt., III–IV. k. – Br. Radvánszky Béla i. m. II. és III. k. – K. Nagy Sándor i. m. 112., II. 178., III. 24., I. 161. – Márki Sándor: Sarkad tört.)
