A belényesi gör. kath. főgimnázium.
A belényesi gör. kath. főgimnázium.
A gör. kath. püspökség felállítása és Drágos Ignácz, továbbá Darabant püspök halála után 1806. évi október 25-én Vulcan Sámuel lépett a püspöki székbe. Vulcan Belényesen, a gör. kath. püspök uradalmainak központján, 1827-ben a gör. kath. népiskolát még egy osztálylyal gyarapította s a gimnázium előkészítő iskolájává alakította át, 1828. október 6-án pedig aláirta azt az alapító levelet, mely szerint Vulcan 30,000 pengő forintot tett le a pedagógium, vagyis a négy osztályból álló gimnázium alapjául és „minthogy – úgymond az oklevél – ezen intézet mindenekelőtt a románokért van 402alapítva (ad quoniam hoc Institutum praefenter pro Natione Valachica fundatum est): különös súly legyen fektetve az ős latin betűkkel írt oláh helyesirásra, nyelvtanra és irodalomra”. A gimnáziumot 1818/9-ik tanévben nyitották meg s mint kis gimnázium működött egész 1837/8-ig, a midőn a két humaniorai osztály szervezésével, az akkori tanügyi viszonyokhoz képest, hat osztályu gimnáziummá vált. 1835. február havában Vulcan Sámuel a már ekkor 35,000 pengő forintra emelkedett alapítványát újabb 40 ezer pengő forinttal gyarapította, úgy hogy a gimnázium alapja ekkor 75 ezer pengő forintra emelkedett. Emez alappal és szervezettel jutott a gimnázium az „Entwurf” korszakáig. A belényesi gimnáziumnak, hogy az teljes nyolcz osztályu lehessen, két kézzel nyújtott az országos tanulmányi alapból 3500 pengő frt évi segélyt, s engedélyezte a belényesi főgimnáziumnál a román tannyelvet; 1853. márczius 7-én 3069/214 sz. a. kelt rendeletében a cs. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszterium nagy kegyesen azt is megengedvén, hogy a más ajku növendékektől mindaddig, míg az oláh tannyelvet elsajátítják, a feleleteket azok nyelvén is el kell fogadni s ehhez képest magyarázni a tantárgyakat.
Nagyvárad. – A latin szertartásu papnevelő-intézet.
Lojanek J. felvétele.
A rendszer kétszínüsége emez intézkedésekből is kitetszik. Azonban 1861. október 21-én a helytartó-tanács elrendeli, hogy a tannyelv magyar legyen, s a román mint segédnyelv használtassék; de ugyanazon év deczember 20-án már változtat e rendeleten és kimondja, hogy a belényesi főgimnáziumban a magyar tannyelv mellett a román és német nyelv is egyenrangú tannyelvül használtassék.
A gimnázium tanrendje s tanmenete ezután is az általános szabályzatokhoz alkalmazkodott s szívós kitartással mindig előbbre vitte az oláh tannyelvnek hatályát. Anyagiakban a fokozódott intézeti s a jogosult tanári igényeket kielégíteni nem bírván, míg a nagyváradi gör. kath. püspöki széket 1879. junius 8-án Pável Mihály jelenlegi püspök el nem foglalta. Pável püspökösködése kezdetén a tanári kar megélhetéséről akként gondoskodott, hogy őket egyszersmind a közelben levő lelkészségekre is alkalmazta, s a parochiák jövedelmével szaporította szerény fizetésüket. Azonban ez csak az egyházi 403ténykedéséből folyt, melyet székében minden püspök megtehetett volna; de a mi ennél sokkal több, sokkal nagyobb, a mivel az egyháznagyok körében is nagy ritkán találkozhatunk, az, hogy a főpásztor, lemondván a díszes állásával járó igények legtöbbjéről, uradalmai jövedelmének nagy részét népének s híveinek javára takarította meg.
1887-ben megalkotta a „Pável-féle egyházmegyei kisegítő alapítványt”, ennek javára megvette a gimnázium épülete mellett fekvő telkeket s még azon évben letette az új gimnázium s tápintézet alapkövét, s az építkezést és átalakítást 1888-ban befejezte. A két épület 54,640 frt 40 krba került.
A belényesi gimnázium mellett Vulcan püspök óta „kenyérkiosztó alapítvány” volt szegény tanulók segélyezésére. Az 1888-ban emelt internátus-épületben Pável 1891-ben 12 ingyenes helyet alapított, mely intézet az alapító kiapadhatatlan bőkezűségéből most 22 tanulónak egészen ingyenes, 20 tanulónak fél fizetésért, 48-nak mérsékelt fizetésért, 6-nak némi szolgálatokért teljes ellátást nyújt. 1895. január 24-én ezer koronát tett le a belényesi gör. kath. főgimnáziumi tanárok nyugdijalapja javára, mely már azon évben 48,525 korona 94 fillérre emelkedett.
Nagy-Szalonta. – A gimnázium.
Zsunk P. felvétele.
Az említett Pável-féle internátuson kívül a belényesi gimnázium tanulói részére van még: 1. a Vulcan által alapított gimnáziumi kenyér-alapítvány, 4967 pengő forint; 2. a Papp János-féle 5000 frtos; 3. a Zsiga Miklós-féle 1000 frtos; 4. a Mihák-Zakovics-féle 4000 frtos alapítvány.
A belényesi gimnáziumnak az alapítás évében csak 17 beírt növendéke volt, azóta mindig emelkedett, úgy hogy ma már rendesen a negyedfélszázat is meghaladja a tanulók száma.
