Aszfalt- és lignittelepek.
Aszfalt- és lignittelepek.
A Fekete-Körös völgyében a pontusi rétegek alatt elszórtan lignitre 30és megkövesedett fatörzsekre találtak. Ezek itt csak érdekes rendkívüliségek; sokkal több figyelmet érdemelnek a Lunkaszprie és Kardó határában előforduló lignit-telepek. Leggazdagabbak azonban lignitben (fiatal képződésű barnaszénben) és aszfaltban a Rézhegység nyugati homlokán elterülő pontusi rétegek, úgy hogy a Czigányfalva, Tataros, Derna és Bodonos között fekvő alacsony hegységet Aszfalt-hegyeknek nevezték el.
Tataros, Felső-Derna és Bodonos mellett a congeria-tartalmú pontusi homokrétegek helyenként 18 méter vastagságban telítve vannak aszfalttal.
A Kankán-vízesés Bihar-Fürednél.
Balázs Ernő felvétele.
Felső-Dernán több méter vastagságú tiszta aszfalt is fordult elő, azonban az aszfaltot rendesen a homokban felívódva találják. Előfordulásának e módja szerencsésnek mondható, a mennyiben az aszfalt a homokból könnyen kiválasztható, míg ellenben a bituminált mészkőben foglalt 6–8% aszfalt kiválasztása nem gazdaságos és így az aszfaltért el kell szállítani a mindenütt található mészkövet is. A bituminált mészkő, különösen a val de traversi természetes aszfalt, annyiban múlja felül a dernai aszfaltot, hogy ebben a mészrészecskék vulkáni hő és nyomás alatt egyesültek a földi szurokkal és minden egyes mészrészecskét szurokréteg vesz körül. A val de traversi bituminált mészkőből aszfalt comprimé (erősebb és kocsi-útnak megfelelő burkolat) készíthető; a dernai aszfaltból ez idő szerint aszfalt-comprimé még nem készíthető, de a technika előrehaladása után valószínűleg a dernai aszfalt a természetes aszfalttal minden tekintetben versenyezni fog.
A tatarosi és a dernai aszfalt mesterséges úton mészkőporral keverve adja a magyar aszfalt-masztixot. Ebből készül az öntött aszfalt (aszfalt-coulé), melyből a járdákat állítják elő, továbbá a tapszirt aszfalt (15–20 cm. vastag zúzott mészkőrétegen 2 cm. aszfaltréteg), végül az aszfalt-makadám. (15 cm. vastag betonalapon apró trachit-kövecskékkel kevert 3–5 cm, vastag aszfalt), mely kocsiútnak is megfelel.
Tataros aszfalt-homokja Tataros községtől északkeletre a Czigánypatak völgyének elején kezdődik és északkeleti irányban húzódik. Megszakad ott, 31hol a csillámpala a felszínre bukkan és újra előjő, hol a palát pontusi rétegek fedik, így Felső-Derna és Bodonos határában. Felső-Dernán és Tataroson az aszfalt-tartalmú homok a felszínhez közel, 3–18 méter vastagságban fordul elő, több helyen az egyes aszfaltrétegek egymás fölött feküsznek és egymástól 2–4 méter agyagrétegekkel vannak elválasztva. Alól rendesen csillámpala van, e fölött kékes-szürke tűzálló agyag, melyen lignit-telepek feküsznek, ezeket újra szürke agyag borítja és rendesen e fölött van az aszfalt, melyet hol vékonyabb, hol vastagabb diluvialis agyag föd be.
Az aszfaltrétegekben vezérkagyló a congeria, melyet a Balaton vidékén a nép kecskekörömnek nevezett el; ezenkívül azonban Dernán, nagyobb folton osztriga kagylót, Tataroson tengeri emlős-állatra emlékeztető csonttöredéket találtak. Általánosságban azt tartják, hogy az aszfalt, illetőleg bitumen nem egyéb, mint állati maradványok szétbomlási terméke; a dernai és tatarosi aszfaltot illetőleg dr. Tóth Mihálynak más a véleménye; ő ugyanis erről azt tartja, hogy az aszfalt itt a barnaszén destillácziója útján állott elő és ehhez az állatvilág alárendelt mennyiségben járulhatott. A dernai és tatarosi aszfalt jóságának híre már régóta messze földön elterjedt, a Középes, Baromlak és főleg Bodonos határában levő barnaszén telepek kiaknázása azonban csak újabban foglalkoztatja az érdeklődőket. Bodonos határában hozzá is fogtak a lignit-telepek kiaknázásához, e czélból részvénytársaság is alakult és ez tervbe vette, hogy az ott termelt szenet helyben használja fel, illetőleg elektromos erőt termel és ezt Debreczenbe és esetleg Nagyváradra bevezeti és e helyeken értékesíti.
