Agyagpalák és kvarczit homokkövek a geológiai ókorból. (Paleozói kőzetek).
Agyagpalák és kvarczit homokkövek a geológiai ókorból. (Paleozói kőzetek).
A csillámos paláknak közvetetlen takarói a sajátságos vörös-zöld és fakó szürke színű agyagpalák és ezekkel párosult felzit-porfirok, kvarcz-porfirok és kvarczit homok-kövek.
23A felzit-porfirokról s kvarcz-porfirokról, mint eruptiv kőzetekről, a vulkanikus kőzetek között emlékezünk meg bővebben. A Kodru-Mómában továbbá Vaskohon és Rézbányán előforduló agyagpalák és kvarczit homokkövekről, mint üledékes kőzetekről itt megemlítjük, hogy ezeket Peters a geologiai ó-kor (paléozoi korszak) carbon szisztémájába sorozta, újabban azonban valamivel feljebb a diasz vagy permi szisztemába sorozzák.
A diasz korszakbeli kőzetek rendkivül nagy felületet borítanak a béli hegyekben vagyis Kodru-Momában, valamint Rézbánya vidékén, hol a hegység nagyobb része vörös palából és homokkőből áll. A Kodru-Móma hegycsúcsait, gerinczeit, sőt a Fekete-Körösre néző keleti oldalait is diaszkorbeli kőzetek fedik és itt 400–1100 méterig úgyszólván az egész térszint uralják. A Fekete-Körös jobbpartján Rézbányától Petrószon keresztül csaknem Meziádig húzódnak az alsó diaszkorú kőzetek. A petrószi Körös és a Meleg-Szamos forrásvidékét beborító fiatalabb triasz-korú meszek és hasonló korú kőzetek alól, csaknem köröskörül kibukkannak a diasz felső emeletébe sorozott agyagpalák, kvarcz homok-kövek és az ezekkel párosult kőzetek.
A Fekete-Körös forrásvidékén általában a kvarczit homokkő alkotja a vízrekesztő réteget. A mész repedésein beszivárog a víz, de a homokkövön nem bír áthatolni és csakhamar tekintélyes magasságban, mint szikla forrás újra napfényre kerül. Schmidl azt írja, hogy ha a Fekete-Körös eredő patakának barlangjába be lehetne hatolni, benne épp úgy meg lehetne találni a vízrekesztő homokkövet, mint ő azt a krajnai Kreutzberg barlangban feltalálta.
A Kodru-Mómában a hegység gerincze és a hegység legmagasabb csúcsai 2300 méter. A Királyhágón Bucsa és Rév környékén a csillámpalákon vöröses homokkő fekszik. Vaskoh körül a csillámos szürke, palásan hasadó homokkövek helyenként kvarcz-tömb zárványokat tartalmaznak. A csillámos palás szerkezetű, finomabb szemű homokkő külsőleg igen közel áll a csillámpalához és vele többször össze is tévesztik. A vastagpados konglomerátos, verrucano-szerű, igen szilárd kvarczit homokkövek jól fel vannak tárva Sust és Briheny, továbbá Venter és Rogoz között. Úgy ezek, mint a Belényes-Szent-Miklós, különösen pedig a Sólyomnál feltárt kvarczit homokkövek jó építő anyagul kínálkoznak. Vízben jól tartanak és fagyállók. Sólyomi kőből építették a belényesi vasút össes hídfőit és átereszeit és a két nagyváradi sebeskörösi vashíd ellenfalának belső tömegét.
