A Püspök és Félixfürdői ártézi kútak.

Teljes szövegű keresés

A Püspök és Félixfürdői ártézi kútak.
A Püspökfürdőben a mészkövet az ártézi kút fúrója 11 méternél érte el, a Félixfürdőben a 42.8 méternél; de alig haladt az utóbbi helyen a fúró a mészkőben 5 méternyit, midőn egy sziklarepedésre talált, melyből 1885. deczember 4-én nagy erővel tört elő a meleg víz.
A Püspökfürdőben ugyancsak Zsigmondy 1886-ban és 1887-ben 101.8 méterig fúrt le, 11 métertől kezdve folytonosan mészkőben dolgozott, a mészkő mind tömörebb és színére mind fehérebb lett, de vízre nem talált és ezért a munkát abba hagyta.
A Püspökfürdőt maig is a természetes melegforrások táplálják, melyek már valószínűleg a harmadkor végén megvoltak és talán a trachyt-erupcziókkal egykorúak. Úgy látszik, hogy a Püspök- és Félixfürdő közös vízmedenczéből 27kapja vízét, és hogy a félixfürdői fúrásnál a szerencsés véletlen közbejátszása következtében az artézi kút fúrója a meleg víz fő kitörési csatornáját találta el, a mit igazol az a körülmény is, hogy a félixfürdői kút fúrása után a Püspökfürdő víze némileg csökkent. – Hogy a víz a Félixfürdőben nagyobb erővel szökik fel, az természetes, mert a félixfürdői kút szája alacsonyabban, állítólag 6.00 méterrel mélyebben fekszik, mint a püspökfürdői források színtje.
A félixfürdői víz hőfoka a fúrás után 49° Celsiusig emelkedett; a vízmennyiség 1885. deczember 10-én 24 óránként 17000 köbmétert tett. A félixfürdői csekély mélységű ártézi kút több vízet ad, mint a legnagyobb vízmennyiséget adó párisi Passy és margitszigeti artézi kutak.

A Bihar-kapu (Portále.)
Fekete S. felvétele.
Ha vize nem volna oly meleg, elegendő lenne Nagyvárad összes lakosainak ivó- és házi szükségleteire.
A Püspökfürdő hévvízi növénye, a Nymphea thermalis a harmadkorban (az oligoczénben) Európában mindenütt otthonos volt. Staub szerint ez nem újabban bevándorolt növény, mert a Püspökfürdő meleg víze oly egyenletes hőmérséket biztosított, hogy ebben a Nymphea thermalis a jégkorszak zordabb éghajlata alatt is fentarthatta magát.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT