Rovarok.
Rovarok.
Hogy rovarfaunánk hazánkban a legismertebbek közé tartozik, azt már az előbbi szakaszokban kifejtettük. A mi pedig a jellegét illeti, a tekintetben fölötte érdekes, a menynyiben 246nemcsak a lapályokon, hegyi és havasi tájakon élő rovarfajok nagy sokaságát, de igen sok déli és délkeleti fajt is tud felmutatni, sőt nem csekély számmal fordulnak elő itt olyan fajok is, melyek eddigelé csupán csak Bihar vármegyéből ismeretesek. A sok jellemző faj közül itt csak a legfőbbeket emeljük ki, leginkább azokat, melyek a magyarországi rovarfauna geographiai elterjedésére némi fényt vetnek, vagy pedig, a melyek megyénk kizárólagos sajátját teszik. A hártyásszárnyú, Hymenoptera (méhek, darazsak, hangyák, fürkészek stb. 650 faj) rovarok rendjéből az Emphytus vicinus Lep., Pompilius spissus Dhlb., Odynerus Rossii Lep., Andrena decipiens Schek, stb. hazánkban eddig csak innen ismeretesek. Földrajzi elterjedésüket illetőleg jellemzők a következők:
Tiphia ruficornis Schek. Hazája Dél-Tiroli, nálunk ritka, eddig csak Nagyváradon, Rézbányán, Erdélyben: Erzsébetváros és Segesvár körül gyüjtötték. Eucara tomentosa Dours. E szép algiri és turkesztáni faj hazánkban Budapest, Nagyvárad, Pécs és Erdélyben Torda körül, junius közepétől augusztus végéig nem ritka. Lithurgus fuscipennis Lep. Hazája Dél-Francia- és Olaszország, nálunk Budapest, Makó, Nagyvárad és Erdélyben is ugyancsak jul., augusztus hónapokban elég gyakori. Anthidium nanum Mocs. Eddig csak a magyar állam területéről ismeretes és pedig Budapest, Pécs, Nagyvárad, Mehádia, Nagy-Szeben és Dálja. Nomada tripunctata Mor. Hazája Dél-Európa, nálunk Budapest, Balaton-Füred, Nagyvárad, Orsova, Torda és Dálja körül a Salvia silvestris virágzatán júniusban nem ritka.
Legérdekesebbek a rovarok osztályából a bogarak, Coleoptera rendje mintegy 2900 fajjal, azok közül több olyannal is, mely eddigelé csupán csak Bihar vármegyében található. Ilyenek: Abax Rendschmidti var. bihariensis Friv. in litt. Budurásza, Fenes és a kalugeri forrás körül. Plerostichus foveolatus Duft. var. mediana Friv. in litt. A magas bihari hegyek erdeiben. Tyrus mucronetus var. costata Fleischer. Bükk-kéreg alatt Hagymádfalvánál. Choleva biharica Fleischer. Tölgyfa-levelek alatt Hagymádfalvánál. Coenoscelis Fleischeri Reitt in litt. Nedves falevelek alatt Hagymádfalván. Melanophila acuminata Deg. var. Discrepans. A Felixfürdőnél. Drapetes mordelloides var. immaculata Fleisch. Hagymádfalvánál. Chrysomela globata et eurina Friv. A magas hegyekben.
Sok oly fajjal találkozunk itt, melyek hazánk faunájának speczialitásai, vagy legfeljebb némelyek a szomszéd tartományok egyikére-másikéra terjednek át, mint:
Carabidae (futó bogarak): Carabus obsoletus Sturm. var. carpathicus Pall. A Kárpátok mellékágain, a mármarosi és erdélyi hegylánczokban s a Bánság hegyeiben él, vidékünkön a Somlyó-hegyen található; C. comptus Dej. var. Hampei Küst. Törzsfaja kizárólag csak a bánsági havasokban él; válfaja sokkal elterjedtebb vidékünkön a hegyi tájakon s a hegyek alján, sőt időnként a Fáczánosban is található. Plerostichus (Feronia) subceruleus Sch. Dél-keleti Európa lakója, hazánkban főleg a Sajó- s Garan-, vidékünkön pedig a Sebes-Körös völgyeiben él, kövek alatt elrejtőzve. P. Schneppelii Pall. Mehádia s Arad-megye hegyes vidékein gyakori, nálunk a Fáczánosban tartózkodik. Amara saphyrea Dej. Főleg csak Dél-Magyarországból volt ismeretes, Nagyváradon a Rhédey-kertben tenyészik. Harpalus mendax Rossi. Európa déli félszigetein, főleg Olaszországban honos, hazánkban Pécs s Nagyvárad vidékén s a Bánságban. Stenolophus discophorus Fisch. Hazája Oroszország, nálunk a Sebes-Körös medrében kövek alatt gyakori.
Scrabacidae: Aphodius conjungatus Panz. Kevésbbé elterjedt faj, mely a budai hegyek oldalában észleltetett először; nálunk a száldobágyi erdő völgyében és a körösmenti szőlőhegyek alatt néhány példány mindig található.
Malacodermata: Malthodes sinnatocollis Kiesw. Csak nem rég fedezték fel a Bánságban; Nagyvárad vidékén a szőlőhegyek alatt árnyékos helyeken található. Előfordul azonkívül a bihari hegyekben is.
Cleridae: Denops albofasciatus Charp. A déli fauna sajátja; hazánkban a pusztapeszéri erdőben s Nagyvárad környékén található.
Curculiones : Elysthrodon bispinus Schh. E nevezetes bogárról Frivaldszky Imre „Jellegző adatok Magyarország faunájához” cz. munkájában írja: „Nemére és fajára nézve nevezetes ritkaság. Findeli e fajt Temesvár közelében egy kertnek falkerítésén 1825-ben kora tavaszszal nagyobb mennyiségben találta; későbbi években nem volt többé föltalálható. Küldötteim Törökországból, nevezetesen a Balkán s Smyrna vidékéről egyes példányokban hozták magukkal.” Mocsáry Sándor volt az, a ki ezen sokáig keresett bogarat a nagyváradi szőlőhegyek alján mint állomásos, de mindamellett igen ritka fajt újból megtalálta. Cleonus roridus Fabr. Más vidéken, Pécset kivéve, csak ritkábban s daczára széles elterjedésének csak egyes példányokban található; nálunk minden irányban, de leginkább a Körösoldalon fekvő szőlőhegyek alján évről-évre nagy számmal gyüjthető. Otiorchynchus granulosus Boch. S. A Bánság jellegző bogara; vidékünkön a Fáczános körül jön elő. Larinus crinitus Boch. S. Szintén Nagyvárad egyik nevezetesebb bogara, mely a Kaukázusból volt ismeretes. Frivaldszky János Orsova vidékén többet, Frivaldszky Imre pedig a budai hegyekben, a Farkasvölgyben egy példányt talált. Mocsáry Sándor 1869-ben szintén talált egyet a Fáczánosban.
Cerambycidae : Cerambyx miles Bon. A Mátrahegység e nevezetes lakója Nagyvárad körül is tenyészik az erdőkben.
Chrysomelidae: Pales Ulema Germ. A dél-keleti fauna állata, mely nálunk a Fáczánosban kőrisbokrokon található. Cryptrocephalus Coryli var. temesiensis. Jobbára csak a Bánságból ismerték, nálunk az erdők szélein, csipkerózsa-bokrokon lehet találni.
Az Egyenesszárnyúak, Orthoptera (sáskák, tücskök, csotánok, szitakötők, kérészek stb.) eddig észlelt 110 faja közül hazánkban csak vidékünkön találhatók: a Perla vitripennis és bicolor. A Polymitarcys virgo Oliv. (horaria Burm.) nevű kérészféle állat hazánkban a Lajta folyón kívül csak a Sebes-Körösben tenyészik. Némely évben (1883, 1899-ben) oly roppant mennyiségben özönli el a Körös folyását, mint a Tiszavirág a Tisza vidékét. Említésre méltó még az Olaszország- és Dalmácziából ismeretes Platyphyma Giornae Rossi nevű sáskaféle állat, melyet hazánkban legelőször 1872-ben Nagyváradon (a Tichy-féle hegyomlásnál) Mocsáry Sándor fedezett fel; később dr. Horváth Géza Szőreg mellett is találta.
247Lepkékben is gazdag vidékünk, a mennyiben eddig 650 fajt tud felmutatni. A számos déli s délkeleti alak közül kiemelendő a Deilephila Nerii L., szenderféle déli lepke, melynek hernyóját Nagyváradon az oleanderen majdnem minden évben meg lehet találni.
A Kétszárnyúak, Diptera (legyek, szúnyogok, stb.) eddig észlelt 500-nál több faja közül jellemzők: Xeslomyza Kollari Egg., Asilus flavicornis Ruthe, Besseria melanura Meig. és Doros conopseus Fabr. Az első csak Nagyvárad körül, az utóbbi három pedig a Püspökfürdőnél, Budapest, Kalocsa és Pécs körül tenyészik.
A Félszárnyúak, Hemiptera rendjéből eddig 468 fajt és 8 válfajt, a Reczés szárnyúakéból, Neuroptera, pedig 30 fajt ismerünk.
A Pókok, Atkák, Ás-skorpiók, Rákok, Százlábúak és Férgek képviselői az eddig tett tapasztalatok nyomán, kevés kivétellel, mind olyanok, melyek hazánk más vidékein is találhatók. A Pókok közül az Erigone rufipes L. nevű törpe hurkoló pók a Nemzeti Múzeumban 1878-ig csak Nagyváradról volt egy példány által képviselve. A százlábúak közül figyelemre méltó a Glomeris hexasticha Br. var. bihariensis Daday, mely hazánkban eddig csak a rézbányai bihari havasokról ismeretes. A férgek közül kiemelendő a Schmidl Adolf dr. által 1860-ben felfedezett új pióczaféle féreg, melyet Toplicza-Kárándon (Béltől dél-keletre) a falu szélén lévő, gazdag, meleg ásványvíz forrásának lefolyásában talált, és melyet Diesing az ő emlékére Aulastomum Schmidli-nek nevezett el.
Záradékul felemlítjük még az álló vizek mikroscopikus állatait is. E téren eddig csak a Nagyvárad környékén lévő állóvizek voltak a kutatás színhelyei. Az itteni állóvizeket közönséges és meleg álló-vizekre osztjuk fel. A közönséges vizek háromfélék, ugymint: ideiglenes tócsák és pocsolyák; tőzeges vizek és rendes állóvizek vagy tavak. Meleg vizek vidékünkön csak a Püspök- és Félixfürdő környékén vannak, ilyenek a püspökfürdői tóforrás és az abból és a Félixfürdőből összefolyt vizek, melyek a Pecze folyót alkotják. A kutatás ideje, mint már jeleztük, 1890-ik év május hava volt, melynek eredménye 206 mikroskopikus állatfaj. Meglehetős nagy ugyan a meghatározott állatfajok száma, de koránt sincsen kimerítve. Az itt-ott mutatkozó hézagokat a további kutatás fogja kitölteni és ez különösen a Püspökfürdő hévvizeinél szükséges, a melyek nagyon gazdagoknak látszanak érdekes állatfajokban, különösen a Protozoákban. (Lásd részletesen: Kertész Miksa „A nagyváradi közönséges és meleg állóvizek górcsövi állatvilága.”
