A fauna megváltozása.
A fauna megváltozása.
Az állatok a természet hatása alatt állanak. Életök, elszaporodásuk és sokaságuk szoros összefüggésben van tartózkodó helyök talajával, növényzetével és éghajlatával, ezek megváltozásakor módosul az illető terület állatvilága is. Az alkalmazkodni nem tudók vagy elpusztulnak, vagy más, előbbi életmódjuknak megfelelő területre vonulnak.
A kultura folytonos terjeszkedése, a sűrű közlekedés, a folyók szabályozása, a mocsarak kiszárítása, az erdők jobb kihasználása stb. az állatvilágra mind módosítólag hat. A Sebes-Körös Sárrétjének azon a részén, a hol Bihar és Békés vármegye egymással érintkezik, nemkülönben a Berettyó környékén, harmincz-negyven évvel ezelőtt még rengeteg nádas és mocsár volt, benne sok-sok hüllő, béka, hal, féreg, vízi rovar és különféle apró górcsövi állatka tenyészett. Jó búvóhelyet és bő táplálékot talált itt sok vízi madár is. A különféle gázló és úszómadár nemcsak tavaszi és őszi vándorlás alkalmával kereste fel, hanem itt is fészkelt.
A Sebes-Körös szabályozása következtében e vidék felszíne megváltozott. „Most e folyó egyenes és tágas mederben hömpölyög; mellék és holt ágai az anyavíztől elzáródtak, lassanként kiszáradtak, felszántották és bevetették. A nádasok vize is kiapadt; és az előbb süppedő, most kiszikkadt talaj már elbírja az embert,” mondja Borbás V. (Közlemények Békés és Bihar vármegyék flórájából.)
A szabályozással eltünt a sok nádas és mocsár és vele együtt elpusztult a mocsári növény- és állatvilág. A Sárrét gazdag vegetáczióját maholnap csak híréből fogjuk ismerni.
Egyszerűbb, közönségesebb tényezők is módositólag hatnak valamely terület állataira. A Nagyvárad határában levő Rhédey-kertet alig tíz esztendeje, hogy szabályozták. A vén terebélyes nyárfákat kivágták, a kert talaját feltöltötték, szóval rendezték. Azelőtt e sétahelyen a korhadó falevelek és a vén fák repedezett kérge alatt néhány oly apró csigafaj és futó bogár tartózkodott, melyek e megye területén csak innen voltak ismeretesek, mint a Lehmannia marginata Müll. és a Cionella lubrica Müll. nevű kisebb csigafaj. Az előbbi a Rhédey-kert nagy fáin és kérge alatt vagy nedvében, az utóbbi pedig a lehullott falevelek alatt élt. Az Amara saphyrea Dej. dél-magyarországi futó bogár vidékünkön szintén csak a Rhédey-kertben tenyészett. Most mind a hármat hiába keressük ott.
Valamely vidék állatvilága azonban nemcsak azért módosul vagy változik, mert némelyik elpusztul, mások pedig nem keresik fel többé ama területet, a melyen megélhetésök körülménye megszünt, hanem azért is, hogy némely vidéken azelőtt ott nem észlelt új állatok tünnek fel, ott meg is maradnak és elszaporodnak, szóval meghonosodnak. E meghonosodásnak Bihar vármegye faunájában is több példája van. Mikor s mi módon honosodtak meg, biztosan nem tudjuk. Az oleanderen fejlődő Deilephila Nerii L. ritka déli lepke hernyóját Mocsáry Sándor Nagyváradon először a 60-as években találta s egyet-kettőt a 90-es évek majdnem mindegyikében láttunk oleanderen. Úgy látszik, Nagyváradon már meghonosodott. Sok déli és keleti rovar is annyira állandó már megyénk területén, hogy faunánk polgárának tekintendő. Az Olasazországban tenyésző Platyphyma Giornae Rossi nevű egyenesszárnyú, Frivaldszky „A magyarországi egyenesröptüek magánrajzá”-ban 239még nincs, bár kétízben is kutatta a Sebes-Körös vidékének faunáját. Most a szőlőhegyek déli lejtőin (a Tichy-féle hegyomlásnál) és a Sebes-Körös völgyének keleti részében is tenyészik.
Némely állat, ha az életfeltételeinek kedvező állapot hosszabb ideig megmarad, nagyobbítja elterjedése körét, például a koczkás sikló (Tropidonotus tessalatus Laur.) déli kigyófaj még 1870–80-ban csak a Püspökfürdőnél a Peczében tartózkodott és ott is nagyon ritka volt. Most már a Sebes-Körösben, főleg Nagyváradtól lefelé elég gyakori. 1899-ben e sorok írójának két tanítványa a város területén, a kis hídtól nem messze, fogott egyet.
