Varkocs Tamás.
Varkocs Tamás.
Az Izabella királynőhöz átpártolt Varkocs Tamás, erdélyi hadakkal Várad felé közeledett, hogy a várost és Bihar-megyét a királyné számára biztosítsa. S ide megérkezvén, a várost azonnal ostromolni kezdte s kilencz hó multán, 1557. június 13-ikán hatalmába is kerítette.
E közben a Kolozsvárott 1556. november 24-én tartott országgyűlés kimondotta, hogy mindazok, kik az ezen évi márczius 12-iki szászsebesi országgyűlésen a királynénak a hűségesküt le nem tették, ha alsó-magyarországiak, a hova Várad is tartozott, – azt Varkocs Tamás kezébe tegyék le; mert a ki Szt. Miklós napjától (deczember 6.) számított egy hó leforgása alatt eleget nem teend: annak javait a fiskus elfoglalja. A kitűzött időig Várad püspöke hódolatra nem jelentkezett, sőt a káptalan még hónapok mulva sem nyitotta meg a vár kapuit a királyné vezére előtt.
Varkocs Tamás a szászsebesi gyűlésnek az egyházi javakra vonatkozó határozatát érvényesíteni nem késett. Az egyházi kincseket összeiratta, a püspökségi javakat a fejedelmi kincstár részére lefoglalta. Az így vagyontalanná 434és hajléktalanná lett kath. papok és szerzetesek Váradról rövid idő alatt eltüntek.
A bályoki ev. ref. templom.
Dr. Csulyok Béla felvétele.
Ez év tekinthető Váradon a reformálás kezdetének. Annyival inkább, mivel az 1557-iki tordai gyűlés már arra nézve is intézkedett, hogy az új hit követői iskolahelyiséget nyerjenek. A királyné pedig 1558. márczius 24-én Tordán kelt levelében meghagyja, hogy az ostrom alatt majdnem teljesen elpusztult Váradon minden beköltözőt szívesen fogadjanak.
Várad lakossága a német reformáczióval ismerkedett meg először.
Részint Erdély irányváltoztatása, részint a szomszédos Debreczennek kálvinizmusra hajlása, de az erős kálvinista Varkocs Tamás egyénisége is döntő hatást gyakoroltak Várad reformácziójára. 1559-ben már úgy tűnik fel Várad, mint a kálvinistaságnak egyik erős oszlopa, a hol Méliusz P. és Dávid F. az első tiszta kálvini irányú hitokiratot megfogamazzák. Pár évvel később pedig, 1561. július 19-én egy erősen kálvinista jellegü zsinatot tartanak itt, melyen Méliuszt szuperintendenssé választották és a „debreczeni hitvallást” előterjesztették.
