A reformáczió hatása.
A reformáczió hatása.
Tagadhatatlan, hogy a reformáczió hatása e vármegyében is elég korán észlelhető volt. E föltevésre utal az a körülmény, hogy Perényi Ferencz püspök a hitjavítás ellen való védekezés czéljából már 1524. július 24-ikén egyházmegyei zsinatot tartott. Ennek ellenére mégis közel három évtizednek kellett elmúlni, míg e nagy terjedelmű vidék a központtal: Váraddal együtt az új szellemnek meghódolt.
A reformáczióra való nyilt átpártolástól elébb Czibak Imre püspöknek szelid és békéltető modora, majd azután a hatalmas és nagybefolyásu Fráter György vaskeze tartotta vissza az embereket. Sőt a helyzet ennek utóda, a harczias Zaberdjei Mátyás alatt sem változott, annyira, hogy a míg élt, püspöksége határain belől a hitjavítók magokról életjelt adni nem igen merészkedtek. S ha meg is jelentek és sikert is értek el itt vagy ott, mint pl. Belényesen, a hol Szegedi Kiss István, a legtudományosabb magyar reformátor 1553-ban rövid ideig működött, Nagy-Szalontán és Sarkadon, a hol Dévai Biró Mátyás 1552. előtt megfordult: működésök eredménye tartós és állandó, alig lehetett. A mint azonban Zaberdjei 1556. augusztus 12-ikén lehunyta szemét, a vihar kitört. Az egykori krónikás följegyzése szerint, az egész váradi káptalan reszketett, helyét a kinevezett új püspök, Forgách Ferencz se foglalhatta el, a reformáczió pedig diadalmasan törtetett elő.
