Schlauch Lőrincz. Irta dr. Vucskics Gyula
Schlauch Lőrincz. Irta dr. Vucskics Gyula
Püspök: dr. Schlauch Lőrincz bibornok.
Dr. Schlauch Lőrincz bíbornok, váradi püspök, új-aradi német családból származik. Édes atyja, Schlauch Pál volt, tekintélyes jómódú építő, édes anyja, kit még öt éves korában elvesztett: Jost Katalin. A nagytehetségü gyermek középiskoláit Aradon és Szegeden végezte; ez utóbbi helyen lett a német fiuból szívvel-lélekkel, nyelvben, aspiráczióiban magyar ifjú. Innen került föl Pestre, mint csanádi kispap, a központi papnevelő intézetbe, hogy az egyetemi tanulmányokat elvégezze. Theologiai tanulmányait 1846-ben befejezvén, Lonovics József püspök udvarába rendelte levéltárosnak, hol Mihálovich, később zágrábi érsek és Fábry Ignácz, utóbb kassai püspök nagyrabecsülését érdemelte ki.
Fiatal lévén, főpásztora csak 1847. április 3-án szentelhette föl, május 2-án mutatta be első áldozatját a Mindenhatónak, szülővárosa kis templomában. Ez év júliusától 1849. szeptemberéig nagy-szent-miklósi káplán volt s mint ilyen, szorgalmasan folytatta tanulmányait, melyekben a közbejött viharos idők megzavarták. A hazáért szenvedni kellett neki is, s így 1848. szeptemberében Oraviczára került; politikai indokokból eredt jóakaratú áthelyezés következtében 1850-ben Pécskán, majd ismét Nagy-Szent-Miklóson, végre Temesvár-Belvárosban találjuk, mint káplánt, theologiai tanárt (dogmatika) és szegények ügyvédjét egy személyben. 1851-ben dogmatikai tanszékét az egyházjogival és egyháztörténelmivel cserélte meg s így kedvencz tárgyát tanítva, jobban neki adhatta magát tanulmányainak. 1859-ben mercyfalvi plébános lett. 1863-ban temes-gyarmatai plébános és alesperes és így közel jutván a megyei központhoz, nagyobb szabásu és általános érdeklődést keltő tevékenységet fejthetett ki. Jogbölcseleti, egyházjogi, művelődéstörténeti tanulmányai mellett, ez időtől kezdődik szereplése a vármegyei 413közéletben, de ez időtájt lett főpásztorának, b. e. Bonnaz püspöknek is bizalmas, annyira meghitt embere, hogy a jótékonyságáról híres főpap többször maga kereste föl plébániáján jeles papját. Sokoldalú elfoglaltsága daczára is megszerezte a kánonjogi diplomát 1867-ben.
A bekövetkezett alkotmányos korszak autonomikus mozgalmai jelentőséggel teljes fordulópontot jeleznek dr. Schlauch Lőrincz életében, a mennyiben akkori szereplése magára vonta a legmagasabb körök figyelmét. 1868-ban és 1871-ben egyházmegyéje autonomiai követté választotta meg, ki azután az országos gyűléseken beszédeivel rendkívüli figyelmet keltett. Haynald érsek Simor herczegprímás estélyén sietett megismerkedni a híres plébánossal, ki ekkor ismerkedett meg a katholikus közélet akkori nagyjaival: Mayláth Györgygyel, Sennyey Pál báróval, Apponyi, Csáky grófokkal. A legnagyobb feltünést 1871. márczius 16-án mondott nagy, beszéde keltette. Nemsokára Gyczy Kálmán képviselő mind a házban, mind pedig egy „Észrevételek” czímű röpiratban azt vitatta, hogy az autonomiai kongresszus munkálatait nem ő Felsége, hanem az országgyűlés elé kellett volna terjeszteni megerősítés végett. A gyarmatai plébános hatalmas „Válaszában” kimutatta, hogy a „paritás”-sal homlokegyenest ellenkeznék éppen csak a kath. egyház önkormányzatát vetni alá más vallásu képviselőkből is álló parlament hatalmának, holott a többi vallásfelekezetek autonomiájukat csak ő Felségének vetették alá. Mindenki elismerte, hogy Ghyczy olyan ellenfelet talált, a ki előtt meg kell hajolni annak is, a ki az ellenkező nézetet vallja.
1872-ben csanádi kanonokká nevezte őt ki a király. Ugyanez évben ő tartotta Buda-várában a Szent-István-napi szónoklatot s félév múlva – 1873. márczius 17-én – a szatmári püspöki székbe ültette őt az apostoli király kegye. Simor herczegprimás az esztergomi bazilikában 1873. szeptember 21-én szentelte őt püspökké, Schopper György és Pauer János püspökök asszisztencziája mellett.
Püspöki egyházmegyéjében főtörekvése volt, hogy az Isten házának tanújele az a gyönyörü lourdesi kápolna is, melyet – 20,000 korona költséggel – püspöki székesegyházában építtetett. Nagy áldozattal rendbe hozta a tanítóképző-intézetet s mellé internátust állított. A jogi- és magyar történeti szakban páratlan, 10,000 kötetet számláló Török-féle könyvtárt megszerezte s egyházmegyéjének adományozta, mely Bibliotheca Laurentiana név alatt őrzi ezt az értékes gyüjteményt. 1877-ben megválasztatott a Szent László-társulat elnökévé s azóta e társulat közgyűlései politikai és irodalmi eseménynyé lettek, azon fényes elnöki megnyitó beszédek révén, melyeket Schlauch püspök mondott. A Főrendiházban tevékeny részt vesz s előkelő vezérszerepet visz mindenkor. A főváros társadalmi, egyleti és művészeti életére is nagy befolyással volt sokoldalu talentuma. Az Országos Zeneakadémiának elnöke, a Vörös-Kereszt és Poliklinika jótékony egyesületeknek alelnöke lett. 1880-ban valóságos belső titkos tanácsos lett, 1884-ben az I. oszt. vaskoronarend lovagja, 1886-ban római gróf és pápai trónálló, 1887-ben váradi püspök; 1893. június 12-én pedig elnyerte a legmagasabb díszt és méltóságot, mit magyar főpap elérhet: a római anyaszentegyháznak áldozár bibornokjává kreálta őt XIII. Leó.
A nagyváradi egyházmegyében a plébániák és iskolák fentartására 400.000 koronás fejedelmi alapítványt tett. Egyházmegyéjében több szép templom hirdeti áldozatkészségét. A bihar-püspöki román stílban épült, 60,000 koronába került templom szép emléke a bibornok aranymiséjének és kizárólag az ő alkotása, de tetemes áldozattal járult a magyar-pataki, csorvási, sarkadi és érmihályfalvi templomok építéséhez; a budapesti jezsuiták és karmeliták templomának orgonái, a mária-zelli aranykorona s a radnai márványoltár is áldozatkészségét hirdetik. A debreczeni Svetics-intézetnek 60,000 koronába került palotát építtetett, a nagyvárad-ujvárosi zárdában óvónő-képzőt létesített és tart fenn s 40,000 koronába került épületszárnyat emelt; a nagyváradi kir. kath. tanitó-képzőnek tetemes áldozattal új hajlékot szerzett; a szilágy-somlyói gimnáziumnak megszerezte a nyilvánossági jogot s évenként ezreket költ fentartására; a debreczeni kegyesrendü főgimnáziumra a püspökség részéről 300,000 koronával, a gyulaihoz 200,000 koronával járult. 1892-ben, Szt. László király hétszázados jubileuma alkalmából, országos fényes ünnepélyt rendezett, Link ötvössel remek művü hermát (ereklyetartót) készíttetett a nagy király fej-ereklyéjének s káptalanával együtt felállíttatta székvárosa főterén a nagy királynak pompásan sikerült bronzszobrát.
1897. május 2-án tartotta a bibornok aranymiséjét. XIII. Leó pápa sajátkezüleg írt levélben üdvözölte őt és drágagyöngyökkel díszített medaillont (a pápa arczképe) küldött kedves bibornokjának, a király pedig a Szent István-rend nagykeresztjét adományozta kedvelt hivének, kinek tanácsát mindig kikérte, s a ki 1890-ben püspöki palotájában vendégül is látta. Aranymiséje alkalmából 200,000 koronás alapítványt tett egyházmegyéjében egyházi és iskolai czélokra és felépíttette a bihar-püspöki templomot. 1898. szeptember 21-én negyedszázados püspöki jubileuma emlékére Nagyvárad-Ujvároson az Immaculata intézetben új épületszárnyat emelt.
Az egyházpolitikai reformok idején külön kikérte a király a bibornok tanácsát és véleményét a tervezett reformokról. A bibornok terjedelmes Memorandum alakjában nyujtotta be véleményét a királyhoz. Schlauch bibornoknak, mint politikai szónoknak, legszebb alkotása az a mommentális beszéd, melyet Bihar-megye milleniumi ünnepélyén mondott el. Egyházi és politikai beszédei két sorozatban, négy vaskos kötetben jelentek meg, 1890. és 1898-ban. Bunyitay Vincze, a kiváló történetiró rendezte azokat sajtó alá. Tudományos és szónoki érdemei elismeréseül a Magyar Tudományos Akadémia igazgató-tagjává választotta.
Nagyvárad. – A püspöki palota és a székesegyház.
Fekete S. felvétele.
