A régi egyházmegye közigazgatási beosztása.

Teljes szövegű keresés

A régi egyházmegye közigazgatási beosztása.
Mégis van a váradi püspökség multjának egy pontja, melyet itt röviden elő kell adnunk; mivel egyrészt tárgyunktól csak időben különböző, másrészt pedig a vármegye általános történeti fejezetében, sajátlagos természeténél fogva, úgyszólván meg sem volt említhető. E pont: a régi váradi egyházmegye közigazgatási beosztása.
411Egyházmegyénk régibb fennállásában (– 1557.) kiterjedett Bihar és Békés vármegyékre egészen, továbbá a mai Arad, egykor pedig Zaránd-megyének a Fehér-Körös jobbparti részére s a mai Kolozsvármegyében az úgynevezett Kalotaszegre, mely eredetileg, csaknem a középkor végéig, Bihar vármegyének része volt.

Nagyvárad. – A Szent-László templom.
Fekete S. felvétele.
Az egész egyházmegyében összesen hat főesperesség volt: a székesegyházi, vagy mint sokszor nevezik: bihari, mely Bihar vármegyének Váradon felüli részét foglalta magában s öt alesperességre oszlott: a biharira, melyhez húsz plébánia tartozott; a bagosira, tizennégy plébániával; a keresztesire, huszonkilencz; a derecskeire, tizenkilencz; s a szalacsira, negyvenhárom plébániával. A homorogi főesperesség Bihar-megyének Váradon aluli részére terjedt ki s összesen hatvannégy plébániából állott; felső területe két alesperességre oszlott: a jánosdira, huszonhárom plébániával s a belényes-ujlakira, kilencz plébániával. E főesperesség alsó területe, mely összesen harminczkét plébániát számlált, nem alkotott külön alesperességet, hanem a főesperes közvetetlen ellenőrzése, felügyelete és igazgatása alá tartozott. A harmadik főesperesség a szeghalmi volt, Békés vármegye északkeleti részén; alesperességre nem oszlott, mert csak huszonkét plébániát foglalt magában. A következő főesperesség a kalotai volt, melynek egyházi felosztása a politikait követte. Két részből állott: külső és belső Kalotaszegből; az előbbihez tizenkettő, az utóbbihoz pedig a XIV. század végén politikailag Kolozs- s a mai Szilágy-megyébe osztatott be. Az ötödik főesperesség a békési volt: harmincznyolcz plébániára terjedtek ki határai; alesperességeiről, – voltak-e, vagy nem? – mit sem tudunk. Az utolsó főesperesség: a köleséri; a Fehér- és Fekete-Körös közötti területre szorítkozott, összesen hatvan plébániával; keleti részén egy alesperesség volt: a béli, huszonnégy plébániával; a többi harminczhat plébánia a főesperes kövzetetlen igazgatása alá tartozott. Ezekhez hozzáadva Váradnak 412öt plébániáját, az egyházmegye összesen 339 plébániából állott. Volt még négy káptalan, nagy számmal volt oltárintézmény és tetemes szerzetesház: Váradon, Debreczenben, Gyulán, Gerlán, Körösszegen, Mező-Telegden, Szalárdon, Szent-Jobbon, Szent-Jánoson, Szent-Miklóson, Egyeden stb. Az áldozópapság létszámáról mit sem tudunk ugyan, de az előzményekből következtetve, száma legalább is 500-at tett.
Ez, dióhéjba szorítva, a váradi egyházmegye képe 1556. körül.

Nagyvárad. – Barátok temploma.
Fekete S. felvétele.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem