A görög-katholikus egyház szervezete és közigazgatása. Irta Bulk Kornél
420A görög-katholikus egyház szervezete és közigazgatása.
Irta Bulk Kornél
Irta Bulk Kornél
A biharmegyei gör. kath. egyház a nagyváradi gör. kath. egyházmegyének jelentékeny részét alkotja. A Bihar-megyében letelepített román ajku nép, miután a nagyváradi róm. kath. püspök közreműködése folytán, a görög-keleti és református vallásról a görög szertartású kath. vallásra téríttetett át, az 1748. évig a nagyváradi róm. kath. püspökség fenhatósága alatt állott. Az 1748-ik év annyiban jelez fordulópontot a biharmegyei gör. kath. egyház történetében, a mennyiben ugyanazon év júlis hó 12-én, XIV. Benedek pápa, gróf Csáky Miklós nagyváradi róm. kath. püspök kérelmére, Kovács Meletius diószegi plébánost a biharmegyei gör. katholikusok szuffragán püspökévé, illetőleg püspöki helynökévé nevezte ki, ki mint ilyen püspöki czímet viselt s joga volt a szakadárságból és eretnekségből származó irregularitás (szabálytalanság) alól feloldozni; saját fentartására pedig a róm. kath. püspöki mensa jövedelmeiből évi 1500 frt lett kiutalva. De mert az új szuffragán püspök zokon vette azt, hogy ő mint ilyen, a róm. kath. püspök fenhatósága alá legyen rendelve, minden áron függetleníteni akarta magát s ebbeli szándéka keresztülvitelében, az immár nagy áldozatok árán megtérített görög-kat fenhatósága alá legyen rendelve, minden áron függetleníteni akarta magát s ebbeli szándéka keresztülvitelében, az immár nagy áldozatok árán megtérített görög-katholikusokat az áldatlan intrikák karjaiba vetette, a minek szomorú következménye az lett, hogy élete vége felé, 200 községből már alig 4–5 plébánia maradt állhatatos a katholikus hitben, a többi ismét a gör. kel. vallásra tért át. A dolgok ilyetén állásában, Pataczich nagyváradi róm. kath. püspök hitbeli buzgólkodásának köszönhető, hogy a fentebb említett 4–5 plébánián kívül, más 11 ismét a kath. hitre tért át. Kovács Meletiusnak 1770-ben történt elhalálozása után, Mária Terézia királynő arra a gondolatra jött, hogy Nagyváradon egy különálló gör. kath. püspökséget létesítsen s első püspöknek ki is nevezte Drágossy Mózes nagyváradi esperes-plébánost, mely kinevezést VI. Pius pápa csak 1777-ben, a püspök javadalmazása körül felmerült vitás kérdés sikeres megoldása után erősítette meg. E püspök alatt tömegesen történt a kath. egyházzal való egyesülés, úgy hogy élete végén a nagyváradi gör. kath. egyházmegye 56 plébániát és 103 fiókegyházat számlált, 20,465 hívővel. A többi püspökök alatt mindinkább növekedett az áttértek száma, miáltal az egyházmegye területe mind nagyobb kiterjedést nyert.
A biharmegyei gör. kath. egyház élén a megyés püspök, jelenleg Pável Mihály áll, ki Nagyváradon székel, és a kit az egyházmegye igazgatásában a szentszék tagjainak tanácsa támogat. A szentszék tagjai a hat kanonok, a szatmári főesperes, a többi esperesek és a kebelbeli papságnak némely tagja. A püspök távollétében az egyházmegyei ügyek vezetését az idő szerinti püspöki helynök teljesíti.
Az egész egyházmegye 6 főeperesi és 19 alesperesi kerületre van felosztva, melyek közül Bihar-megyére esik 4 főesperesi és 8 alesperesi kerület.
