Az 1663-iki török beütés. Koháry István halála.
Az 1663-iki török beütés. Koháry István halála.
1663-ban, mikor a törökök október közepén Érsekújvár alól a Garam felé indultak, Bartakovich Gáspár volt a vár alkapitánya. November 1-én 135már Léva alatt volt a török. Bartakovich, nem bízva erejében, már másnap feladta a várat, 1664-ben azonban Souches tábornok nagy erővel visszafoglalta. A győztesek az elfoglalt várban 200 mázsa puskaport, 300 mázsa ólom- és vasgolyót, 200 m. kanóczot, 4 m. kősót, 19 kisebb-nagyobb ágyút és mintegy 1500 mérő gabonát és lisztet találtak. Léva vára, e szerint, csak fél évig nyögte a török félholdat. Hogy a várat a török egykönnyen el ne foglalhassa, Souches kijavíttatta, elegendő számú őrséggel és minden szükségessel bőven ellátta és a vár parancsnokává Neumuth Joachimot tette. A törökök csakugyan nem nyugodtak bele Léva elvesztésébe, mert július közepe táján 25–30 ezer főnyi sereg érkezett Léva alá és megkezdte az ostromot. Azonban az időközben, betegség következtében, Nagyszombatra vonult Souches, Léva felmentésére sietett. A Souches alatt egyesült keresztény seregek fényes győzelmet arattak a törökökön. E csatában esett el a szintén Soucheshez csatlakozott Koháry István ezredes is, kinek emlékezetére 1713-ban Léva közelében kis kápolnát emeltek. 1665-ben Rottal gróf német katonákat küldött a várba őrségül, a kik a népet folyton fosztogatták.
A vallásvillongások korában I. Lipót a várőrséget, valláskülönbség nélkül, meg akarta hűségében erősíteni. Ez okból 1675 január havában levélben biztosította a protestáns katonaságot, hogy vallásuk gyakorlásában senki sem fogja őket háborgatni. 1675-ben, miután időközben a jezsuiták eltávoztak Léváról, ezek helyébe Eszterházy Pál minorita ferenczeseket telepített le és megvette számukra Kőmives Endre református lakos házát. Ugyanez évben a vár megerősítésére nézve is intézkedtek, mint az Léva város jegyzőkönyvében olvasható: „Az praesidium javára, hasznára és oltalmára nézve statuáltuk, hogy az malom felöl a Ferencz deák uram kertjénél az farkasbástyán alul, Báth felől a Mészáros Balázsné kertjénél és az barátok kertjénél a vadaskert alatt sarampók és azokon kapuk csináltassanak és az vadaskerten innét árok ásattasék az hegyen föl a szőlők felé.” Mindezt az tette szükségessé, hogy a várat körülvevő palánk már nem volt a legjobb állapotban, pedig nagyon is komoly események voltak készülőben.
