Ifj. Balogh János.
Ifj. Balogh János.
A képviselő-választások június közepén folytak le. Az újbányai kerületben Sebestyén Ignáczot, az aranyos-marótiban Balogh Jánost, a lévaiban Farkas Pált, a ki helyett utóbb 1849 június havában Mácsai Lukácsot, Körmöczbányán pedig Mátyás Józsefet választották meg. A képviselők között különösen Balogh János vonta magára a közfigyelmet, kinek nevével már a megelőző korszak eseményeinek tárgyalásánál találkoztunk.
Galanthai Balogh János (1796. február 22. – 1872 január 11.) fia volt Bars és Komárom megyék nyolcz országgyűlésen át ünnepelt követének. Mint tisztviselő Barsban 1823-ban lett az ellenzék vezére. Az 1832–6-iki országgyűlésen Barsot képviseli. Oly népszerű volt, mint Wesselényi. Éles sarkazmusáról hires a főpapok ellen használt mondása: „A sódart meg a tojást megáldják, de a becsületes házasságú párt megátkozzák.” Egyike az elsőknek, kik a jobbágyok felszabadítását és a zsidók emanczipáczióját sürgették. Háromszor vonta fejére a felségsértési pört. 1842–1845 között Bars alispánja. A közvélemény ezért azzal gyanúsította, hogy adminisztrátor akar lenni, a mi ellentétes volt addigi pártállásával. 1848-ban a túlzók közt találjuk. Őt gyanusítják Lamberg meggyilkolásával. A szabadságharcz alatt mint kormánybiztos Nyitrába és Trencsénbe küldetett a népfelkelést rendezni, de ez nem sikerült. Azonban a hidak rombolása, az utak megrontása és az útszorosok eltorlaszolása által a közlekedést megakasztotta s többször népgyűléseket tartott. 300 emberből guerilla-csapatot alakított, loyalis hivatalnokokat elmozdított, a cs. kir. csapatok állásáról a honvédelmi bizottmánynak tudósítást küldött. 1848. deczember 11-én a budetini csatában személyesen részt vett; hét polgárt Zsolnán vértörvényszék által kötél által kivégeztetett. 1849-ben őrnagy lett; Komárom várában június végéig a 71. honvéd zászlóaljat vezényelte. Onnan Perczel Móriczhoz ment és alezredes lett. A temesvári csata után török földre menekült, majd Aleppoba. Itthon gyűjtést rendeztek számára, de ezt Prottmann betiltotta. Mikor 1859-ben haza jött, a határon elfogták és 1860. áprilisig Budán fogva volt. 1861-ben már Bars követe volt az országgyűlésen, de ekkor már szünőben volt népszerűsége. (Vas. Ujság, 1872. 7. sz. és Magyar Hirlap 1851., IX., 23. Hadi törvényszéki itéletből.)
416Az összeült képviselőházat már a délvidéki mozgalmak és a horvát pártütés foglalkoztatták. A fenyegető helyzettel szemben Kossuth Lajos július 11-én elmondott beszédének hatása alatt az országgyűlés 200,000 főnyi katonát szavazott meg. A hadügyminiszterium, július 23-án kelt leiratával, a Bars vármegye által kiállítandó ujoncz-létszámot 1500-ban állapította meg. A vármegye augusztus 14-én tárgyalta e leiratot és a kivetett létszámot a vármegyében összeírt 7122 nemzetőr közül, sorshúzás utján állította össze. Baj volt azonban, hogy nem volt elég fegyver. A kormány csak 1000 puskát küldött és egyesek is adtak e czélra fegyvert, de mindez nem lévén elég, a vármegye Keglevich János grófhoz fordult, hogy kis-tapolcsányi fegyvertárából az alkalmas fegyvereket engedje át.
