Az 1847-iki országgyűlés.
Az 1847-iki országgyűlés.
Az 1847. november 12-én megnyílt országgyűlésen már az új korszak vetette előre árnyékát. Midőn a decz. 6-án tartott ülés az örökváltság kötelező módjának megállapitására bizottságot rendelt ki, a decz. 9-iki ülésen Botka Tivadar már az ősiség teljes és tökéletes eltörlését kivánta, a következő 1848. év január havában pedig már a honosítási törvényt tárgyalták.
Ez alatt az itthon maradt rendek türelmetlenül várták az országgyűlési követek jelentéseit, melyeket azután a február 14-én Rudnyánszky Flóris első alispán elnöklete alatt tartott közgyűlésen olvastak fel. A jelentések tudomásul vétele után, a vármegye oda utasította követeit, hogy első sorban az adminisztrátori rendszer rögtöni megszüntetését, másodsorban az udvari tanácsosok megbüntetését szorgalmazzák. Ambró Antal és Botka Tivadar ezt az utasítást, melylyel a vármegye a reformok helyett ismét a sérelmi politika terére lépett, nem helyeselvén, február 20-án kelt levelükkel megbizatásukról lemondtak. A vármegye közönsége az új követválasztást márczius 13-án tartotta meg, mely alkalommal Gaál Alajost 419 és báró Mednyánszky Lászlót 416 szavazattal választották meg. Egyszersmind feliratot intéztek a királyhoz, melyben a vármegye többek között azt is hangsúlyozta, hogy a hazánk és Ausztria közötti összhang legfőbb akadálya a lajtántúli tartományok alkotmányhiánya.
Mire az új követek Pozsonyba érkeztek, az események váratlanul gyorsan kifejlődtek. Ferdinánd király a márczius 14-én Bécsben kitört forradalom hatása alatt elfogadván az országgyűlés feliratát, 17-én kinevezte az első felelős miniszterium elnökét. A budapesti márcziusi napok alatt alakult közcsendi bizottság csakhamar összeköttetésbe lépett a vármegyékkel, melyek e bizottságtól kértek utasítást. E napok hatása alatt tartották meg a márczius 27-iki vármegyei közgyűlést, melyen elsősorban a nemzeti őrseregre aláírási ívet nyitottak és a nemzetőrség összejöveteléül április 10-ét tűzték ki. Ezen a közgyűlésen olvasták fel gróf Batthyányi Lajos levelét is, melyben kormányelnökké történt kinevezését tudatja.
GUYON RICHÁRD.
Az országos képtárból
A márcziusi események következtében az egész országban észlelhető forrongás lecsendesítésére a miniszteri országos bizottmány, márczius 27-én kelt leiratára, Bars vármegye közönsége márczius 31-én tartott ülésében Rudnyánszky Flóris elnöklete alatt, a közrend és közcsend érdekében 76 tagú állandó központi választmányt rendelt ki, mely működését – közgyűlési hatáskörrel – április 2-án megkezdve, 29-ikéig maradt együtt. E hó első napjaiban a nemzetőrség is felkészült. A vármegye területén 1068-an jelentkeztek és ideiglenes parancsnokuk Rudnyánszky alispán lett. Április 10-én a nemzetőrséget feleskettették és a zászlókat felszentelték.
