Az 1715–1720-iki összeírások.
Az 1715–1720-iki összeírások.
A közgazdasági viszonyokra nézve az első, habár hiányos adatokat az 1715. és 1720-iki összeírásokból meríthetjük. Mint már említettük, akkoriban csupán az adó alá eső területeket írták össze, melyek csak csekély részét tették a művelés alá eső földeknek. A XIX. század első feléről azonban e tekintetben már részletesebb adataink vannak. A gabonaneműek közül buzát leginkább a Zsitva mellékén és a Garam alsó részein termesztettek. Az északra eső községek lakosai ellenben inkább gabona-kereskedéssel foglalkoztak. Így már az 1715. évi összeirás szerint gabonaszállítással foglalkoztak Alsó-Kamenecz, Felső-Apáti, Bisztricsény, Brogyán, Cserenye, Felső-Kamenecz, Kürtös, Kaproncza, Karvaly, Kis-Apáti, Kis-Bisztricsény, Kis-Keresnye, Kis-Ugrócz, Koszorus, Lutilla, Mogyorómál, Nyitraszeg, Pázsit, Simony és Szent-Benedek lakosai. Szent-Kereszt tájékán lent termeltek, kendert a Garam alsó vidékén, dohányt, kukoriczát a lévai és a verebélyi járásban, komlót Trubin, Zsadány, Lócsa és Radócz helységekben, rozsot az oszlányi járásban, míg Körmöcz vidékén inkább zabot termeltek. 1715-ben mint szőlő-termelő-helyek a következő helységek vannak felsorolva: Belleg, Felső-Pél, Füss, Kis-Apáti, Kis-Lóth, Ladány, Garam-Lök, Mohi, Nagy-Lóth, Ohaj, Pozba, Rendve, Töhöl és Verebély. 1720-ban Berzencze, Cseke, Csiffár, Garam-Kelecsény, Kis-Apáti, Kis-Vezekény, Ladány, Maholány, Mellek, Nagy-Lóth, Nagy-Mánya, Nagy-Vezekény, Pozba, Rendve, Töhöl, Uj-Petend és Vörösvár. A XIX. század első felében a szőlőterület 1320 hold volt. Léva, Szent-Benedek, Szőlős és Csejkő jó borairól volt ismeretes. Az erdőterület a XIX. század 30-as éveiben 194,448 hold volt. Az 1715. és 1720. évi összeirás szerint, erdei termények feldolgozásával, vagy eladásával foglalkoztak a cserenyei fuvarosok, a felsőhámori három fürészmalom, a kapronczai favágók, a határ-kelecsényi favágók és szénégetők, a garam-révi, dallosi, bisztricsényi, mocsári és szklenói szénégetők, az új-gyarmati fürészmalom, a repistyei és sekélyi tüzifakereskedők. Szkiczón is voltak mészégetők s fuvarozó kereskedők. Malomkő-ipar Újbányán és Geletneken virágzott. A gyümölcs-termelés főleg a XIX. század elején volt elterjedve. Különösen az oszlányi cseresznye volt híres. A kerti vetemények közül a káposzta volt legjobban elterjedve.
