B) A PROTESTÁNS EGYHÁZAK.
B) A PROTESTÁNS EGYHÁZAK.
A református egyház a szatmári békét követő években súlyos megpróbáltatásoknak volt kitéve. A birtokaikra visszatérő esztergomi érsek és káptalan 411tisztjei egymásután űzik el a földesúri hatóságuk alá tartozó községekből a református lelkészeket. Példájukat követik a szerzetes rendek is. Egyes főurak pedig a nekik adományozott helységek lakosait a katholikus hitre térítvén, az egyházközségek is megszünnek. 1711-ben megszünt Új-Bars, Nagy-Sarló, Garam-Mikola, Koszmály, Nagy-Endréd, 1712-ben Szent-György, Győröd, Lök, Szodó, 1725-ben Nived, Setétkút, 1718-ban Zsemlér, 1719-ben Vezekényben a földesúr elveszi a templomot a protestánsoktól, 1725-ben a kamalduli szerzetesek Marosfalvára tartanak igényt, 1723-ban Mező-Kis-Sarlóról űzik el a református lelkészt, 1726-ban Nagy-Kálnát veszi el Hunyady András a reformátusoktól, 1730-ban Garam-Vezekényt, Zelizt és Damásdot térítik át az Eszterházy-uradalom tisztjei.
A protetánsok panaszára 1721-ben Koháry István országbíró Szvetenay Lászlót rendeli Bars vármegye vizsgálóbiztosul, megállapítandó, hogy 1681-ben a protestánsoknak mely községekben voltak templomaik és azóta melyeket vettek el tőlük. De Szvetenay eljárása nem sokat használt a protestánsoknak, mert a térítés egyre terjedt. 1739-ben a földesúr Léváról űzte el a református lelkipásztort, a ki Varsányba menekült, mely épen pap nélkül volt. A lévai református egyház megszüntetése és a templomnak 1740-ben történt lerombolása, érthető elkeseredést keltett a protestánsok körében, de a földesúr azzal érvelt, hogy az 1681: XXIII. törvényczikk az artikuláris helyeken kívül csak a véghelyeken engedett a protestánsoknak szabad vallás-gyakorlatot, Léva pedig megszünt végvár lenni. (Marczali, i. m. I., 280.) 1739-től a türelmi rendelet kiadásáig csak Nemes-Orosziban állott fenn református gyülekezet.
Az ág. hitv. evangelikusok szabad vallás-gyakorlata 1781-ig csupán az artikuláris helyekre, Szelezsényre és Simonyra szorítkozott. Simony helyett azonban 1734-től kezdve Nemes-Kosztolány állapittatott meg, a lévai egyház pedig Csánk fiókja lett.
Az 1781-iki türelmi rendelet után.
Segédgondnokok választása.
A lévai ág. ev. egyház.
A barsi ev. ref. esperesek 1712–1879.
