Báró Lippay Gáspár és János. Lessenyei Nagy Ferencz.
Báró Lippay Gáspár és János. Lessenyei Nagy Ferencz.
1650-től Zombori Lippay Gáspár báró, György esztergomi érsek testvéröcscse ült a főispáni székben, de nem sokáig, mert az 1652 deczember 12-én tartott közgyűlésen már a halálát jelentették be. Lippay Gáspár még mint kincstári elnök, a Dóczy báróktól szerezte meg Saskő és Revistye várakat, a melyekhez tartozó uradalmakat fia János is bírta. (Szerémi, Eml. Bars Vm. Hajd. 150 l.) 1657-ben Lippay János volt a főispán, de mint kiskorú, nagybátyjának az esztergomi érseknek gyámsága alatt állott, a ki azonban nem igen ért rá a vármegye ügyeivel törődni s ezért a közgyűléseken többnyire helyettesíttette magát. Így például 1659-ben, a tisztújító közgyűlésen Bartók István lekéri apát volt a helyettese. Lippay János 1660-ban végre átvette a főispáni hivatalt és még ebben az évben a személyes nemesi felkelés kapitánya 375lett. Helyette: Lessenyei Nagy Ferencz alispán kormányozta a vármegyét, de nádori ítélőmesterré neveztetvén ki, az 1664 augusztus 21-én Bajmóczon megtartott közgyűlésen lemondott hivataláról, befolyását azonban nem veszítette el, sőt testvérei révén, a kik közül Mihály az alispáni székben utóda volt, mindenkor beleavatkozott a vármegye ügyeibe. Mint a Wesselényi-féle összeesküvés részese, majdnem az egész vármegye bajba sodorta. Az ő közbenjárására küldötte a vármegye Lessenyei Nagy Mihályt és Simonyi Imrét az 1669-ben megtartott körmöczi értekezletre, a mi ellen az esztergomi érsek és a káptalan a decz. 19-iki közgyűlésben tiltakozott. Ez a bécsi kormány tudomására jutván, a vármegye 1670 február 20-án, a Zsarnóczán tartott közgyűlésben, a követi jelentésekkel együtt olvashatta fel Lipót király dorgáló leiratát. Midőn az összeesküvés kitudódott, maga Lippay János is gyanúba került, csakhogy valamiképen tisztázta magát; de a vármegye kormányát már csak 1676-ig vezette.
