Léva Balassa Menyhért alatt.
Léva Balassa Menyhért alatt.
Lévai Gábor özvegye, Thurzó Anna, gyengének érezte magát arra, hogy ama korszak zavaros viszonyai között, Léva várát megtarthassa fia számára. Ezért, férje halála után 1543-ban, Balassa Menyhértnek nyujtotta a kezét, a ki ez által Léva vára birtokába jutott, bár a vár tulajdonképeni ura Lévai János volt. Balassának első sorban a törökökkel kellett megküzdeni. Mehemed esztergomi bég ugyanis, szandzsákjának kibővítése czéljából, a lévai várat akarta kézrekeríteni. 1544-ben Sabán Muzsa vezérlete alatt egy csapat janicsárt és 400 lovast indított útnak Léva felé. Csendben átkeltek a Dunán és észrevétlenül Léváig hatoltak. A törökök, valószinűleg éjjel, a városra rontottak, mely csakhamar hatalmukba került. A harczi zajra azonban a várbeliek figyelmesek lettek, Balassa az ágyból felriadva, öltözetlenül kardot rántott és a kaputornáczhoz sietett, hogy katonáit lelkesítse. A török, látván, 341hogy a várbeliek ellentállásra készülnek, csakhamar visszavonult, de Balassa katonáival lóra kapva, egész Szalkáig üldözte őket. Az ágyúzás hallatára, Thúry György, Sághról, válogatott csapattal a török üldözésére sietett. Hadnagya: Gadócsi Péter, a hátvédből Kubát agát támadta meg s a küzdelemben mind a ketten megsebesültek. (Némethy, i. h. 36.) A törökök további üldözésével azonban, tekintettel a magyarok csekély számára, fel kellett hagyni. Balassa ugyan futárt küldött Komárom, Surány és Nyitra várába, de ezek megkéstek s így neki vissza kellett vonulnia.
Az ezután következő években Balassa kardját nem annyira a török ellen, mint a környék zsarolására használta. Léváról valóságos rablóhadjáratot indított. Csábrágot, jogos tulajdonosától, Pálffy Pétertől elfoglalván, vakmerőségében annyira vetemedett, hogy a Selmeczről Körmöczre menő, aranyat és ezüstöt szállító szekereket is megtámadta. Csak a szekereket kísérő fegyveresek vitézsége akadályozta meg terve sikerét. Babindáli Gergelyt, a ki a Bars vármegyében összegyűjtött adót akarta a királyi kincstárba szállítani, szintén megtámadta és 2000 arany forintot vett el tőle. E garázdálkodások hírére Ferdinánd Balassát az 1548-iki országgyűlésen proscribáltatta és Salm Miklós grófra bízta megfenyítését.
DOBÓ ISTVÁN KASTÉLYA A LÉVAI VÁRBAN.
Münz Márk felvétele
Salm Balassa ellen tekintélyes számú hadat gyűjtött össze. Gregoróczi Vincze, Pécsi Farkas, Absteini Gergely, Castelluvio Gáspár és Zapata Péter kapitányok vezérlete alatt 500 emberből álló sereggel indult meg Balassa ellen. Mielőtt a támadáshoz fogott volna, Mehemet Jahiogli budai pasát semlegességre bírta. 1549 elején bevette Szitnyát, Balassa egyik rablófészkét és innen Léva ellen indult. Balassa, Szitnya elestének hírére, Erdélybe menekült s Léva védelmét Dacsó Tamásra bízta. Salm húsvét hétfőjén érkezett Léva alá. Csakhamar sánczokat vonatott és mozsarakkal kezdte a várat lövetni. 23 napi heves ostrom után megadásra szólította fel a várbelieket, de Dacsó Tamás, a ki még mindig bízott Balassa ígéretében, hogy Erdélyből segélyt küld, egy havi fegyverszünetet kért. A bosszús Salm ekkor heves rohamot rendelt el, mely alatt Dacsó leugrott a várfalról s magát kegyelemre megadta. A vezér nélkül maradt vár május 16-án kaput nyitott s később Majthényi Uriel parancsnoksága alá került. Lévai János halála után (1553) a vár 342a koronára szállott. Balassa utóbb ismét Ferdinánd pártjára állott s a vármegye főispánságát is meg tudta szerezni, melyet névleg 1561-ig viselt, sőt 1560-ban az udvar vele érintkezésbe lépett János Zsigmond megbuktatására. Balassa előbb a székelyeket izgatta a lázadásra, majd Zay-val egyesülve Hadad várát foglalta el. A török azonban segélyére sietvén az ifju fejedelemnek, Balassa Erdélyből kiszorult. Ferdinánd 1561-ben Balassát bárói rangra emelte, majd Szatmár és Nagybánya kapitánya lett, de régi hatalmának vége szakadt és 1568-ban, mindenkitől elhagyatva, Bécsben halt el.
Ali budai pasa 1552-ben Drégely és a nógrádi várak ellen vonulván, Ferdinánd Teuffel Erazmust küldötte a török ellen. Teuffel, néhány ezer főnyi hadával Lévára jött, honnan Drégely felé vette útját, de seregével csak a hontmegyei Egeghig jutott. Drégely felmentésétől ugyan elkésett, mert a vár július 9-én elesett, azonban az elbizakodott német vezér, be sem várva a Füleken összegyűlt felkelő nemesi hadat, sem Sárkándi Pál 10,000 főnyi seregét, augusztus 8–9-én a palásti mezőn megütközött a visszavonuló törökkel, de érzékeny vereséget szenvedett. E hírre Sárkándi, nehogy Léva őrízetlenül maradjon, visszavonult a várba.
DOBÓ ISTVÁN EMLÉKTÁBLÁJA A LÉVAI VÁRKAPU FÖLÖTT.
Münz Márk felvétele
