Forgách Zsigmond és Báthori Gábor.
Forgách Zsigmond és Báthori Gábor.
1611 tavaszán Forgách Zsigmond elérkezettnek látta az időt, a Báthori Gáborral való leszámolásra. Thurzó, bár nem volt híve az Erdély ellen tervezett hadjáratnak, júl. 15-re Eperjesre hívta össze a felső-magyarországi rendeket. A gyűlés elhatározta a felkelést a hajdúk ellen, Erdélyről azonban a nyilvános tárgyalások hallgatnak. (Millen. Tört. VI. 97.) Bars követei, Maszlik Albert alispán és Lipthay, Kassán megjelenvén a nádor előtt, aggodalmaiknak nyilt kifejezést adtak, de azért a vármegye rendei Szobonya István vezérlete alatt felkelő sereget küldöttek Erdélybe, melyben többek között Dóczy Lőrincz is résztvett.
Forgách vállalkozása csúfos kudarczczal végződött és a kiállított megyei seregnek alig a fele tért vissza. E gyászhír vétele után egy másik baj nehezedett a jobbágyságra. Draskovics János érsekújvári parancsnok, a későbbi horvát bán s országos főkapitány, Bars helységbe 700 lovast vezényelt téli szállásra, a kik nov. második felében érkeztek meg.
Maszlik alispán 1612 márczius havában elhalálozott. A rendek ekkor Dóczy főispánhoz fordultak a tisztújitó közgyűlés megtartása végett, de ő nem jöhetvén, Zmeskál volt alispánnal helyettesíttette magát; Zmeskál azonban megbetegedett s így a magukra maradt rendek, május 10-én Kisfaludi Lipthay Imrét kiáltották ki alispánnak.
