Saskő.
Saskő.
5. Saskő, a susoli kerület vára, az Anjouk uralkodása alatt mindegyre nagyobb jelentőségre emelkedett. 1320–29 között János, selmeczi kamaragróf és Becsei Imre, 1336-ban Becsei Imre fia Vesszős volt a várnagy, ennek utóda Köbölkuthi László. (1352) Vesszős csakhamar elfoglalta Selmeczbánya hat faluját, melyeket utóda, Köbölkuthi László sem akart visszaadni. 331A selmecziek a királyhoz fordultak és Lajos király 1352 ápr. 21-én kelt leiratával az elfoglalt birtokok visszaadását rendelte el. (Fejér, IX. 6., 54.) Ekkor már királyi vár volt, mint azt a selmeczvárosi számadási könyvek is igazolják. Míg Saskő a királyt uralta, az alatt a várnagyok folytonos háborúságban éltek a szent-benedeki apátsággal. Kosztolányi Paska (1362) és Berencsi Péter (1373) várnagyok igen sok kárt okoztak az apátság birtokain.
1390-ben Zsigmond Ilsvai Leustáknak zálogosította el, utána fia György örökölte, majd 1397-ben Sáros váráért cserébe Csetneki György főasztalnokmester birtokába került, 1401-ben fia Zsigmond volt Saskő ura, 1413-ban azonban Zsigmond elvette a Csetnekiektől és helyette Hrussót adta. (Tört. Tár, XII., 284.) Ekkor ismét királyi vár volt, de 1424-ben Zsigmond Borbála királynőnek adta. (Tört. Tár, XII., 275.) 1441–47 között Koller Péter volt a várnagy. V. László alatt Szécsi István és Korláthi Péter, az előbbi a Hunyadi-ház esküdt ellensége, kinek tevékeny része volt Hunyadi László halálában. Mátyás alatt Upori László volt a várnagy, (1465–67), kire a cseh rablók kiírtását bizták, de e helyett ő maga kötött ki a királylyal. Mátyás halála után Beatrix királynő Nagylucsei Dóczi Orbán egri püspöknek adta Saskőt, a ki Revistyét is megszerezte, noha a szent-benedeki apát 1491-ben és 1515-ben tiltakozott ellene.
