Közigazgatás a XIII–XV. században.
Közigazgatás a XIII–XV. században.
Barsban már a XIII. század elején ismerjük az udvarbírákat, a kik közül Pál, Kun László idejében, a szent-benedeki apátság pusztítóit idézi meg. (Fejér, VII., 5., 601.) Az udvarbírói tisztből fejlődött legelső alispáni tisztség viselője, kiről okleveleink megemlékeznek, 1322-ben András volt. Alatta a vármegyében ismét felütötte fejét a pártoskodás. Mivel a négy szolgabíró közül három az engedelmességet megtagadta, külön felterjesztést intézett az országbíróhoz, melyben névleg is megnevezi őket, ezek: Péter fia Sándor, Brezov fia Miklós comes, a ki a Vezekényi család sarja volt és János. A XIV. században az alispán a vármegyei törvényszéken is elnökölt és a polgári peres ügyekben elsőfokúlag intézkedett. János alispán, 1356-ban például, a Vezekényen eszközölt osztály ügyében a négy szolgabíróval együtt itélkezett és ők állították ki az osztálylevelet. (Botka-féle kéziratok.) Mikuch alispán 1367-ben, Nagy Lajos király meghagyásából, egy kálnai jobbágy-asszony gabona-térítménye ügyében intézkedett, (Fejér, IX., 4., 113.), a mi a királynak a pórnép iránti jóindulatára vet világot. Lajos király ugyanis, Bars vármegyében keresztül utaztában koszmáli Forgách Andrásnak meghagyta, hogy Gergely nevű kálnai jobbágy nejének bizonyos általa elfoglalt gabonát térítsen meg. Forgách a gabonát 8 pénzzel megváltván, erről az alispán bizonyítványt állított ki. (Botka-féle kéziratok.) Nagy Domonkos alispán 1393-ban Forgách János kérelmére a király rendeletéből vizsgálatot tartott. A vármegyei alispánok gyakran várnagyok is voltak. Így János mester 1378-ban, Ervistyei Bertalan 1465-ben a lévai, Nagy Domonkos 1393-ban a hrussói várnagyi tisztet töltötte be.
326KÖRMÖCZBÁNYA RÉGI KÉPE.
A város tulajdonában levő eredeti után.
Róbert Károly királynak érdeme a vármegyei közigazgatás rendezése. Alatta a szóbeliség helyett az irásbeliség lépett életbe, a mi a vármegyei jegyzői állás rendszeresítésére vezetett. Az első jegyző, a kiről okleveleink megemlékeznek, Lőrincz mester volt 1332-ben (Fejér, VIII., 7., 273.). Mátyás uralkodása alatt, az 1486: VIII. törvényczikk az esküdti tisztséget rendszeresítette, a mivel a vármegyei tisztikar megalakultnak tekinthető.
A vármegyei önkormányzati élet kifejezése a közgyűlés, a melyen egyúttal törvényszéket is tartottak. A közgyűlések kétfélék voltak, u. m. a nádor elnöklete alatt tartott közgyűlések, melyen egyúttal nádori törvényszéket is tartottak, (judicium generale) – leginkább más vármegyék nemességével együtt – és a vármegye nemességének gyűlése (universitas nobilium). A gyűléseket a vármegye főhelyein tartották. Igy 1335 május 31-én Barson tartottak nádori gyűlést, melyen Sigfried, szent-benedeki apát is megjelent. 1349 jun. 29-től jul. 4-ig szintén Barson, 1341 szept. 21–26-án Léván, 1350 jun. 29-én szintén Léván. (Knauz: A Gar. Szt.-Ben. Ap. Tört., I.) Az 1347 jun. 28-án Miklós nádor elnöklete alatt tartott közgyűlésen, a vármegye alispánja és szolgabírái, Ivánka mesternek, Ösztövér falu gazdatisztje által elkövetett gyilkossága ügyében tanuskodtak. (Anjouk. okmt., V., 103.) 1423 okt. 19-én Bars város mellett Garai Miklós nádor elnöklete alatt tartottak közgyűlést. (Gr. Teleki, Hunyadyak kora, oklvt.)
